Mindennapi regények - Budapesti Negyed 70. (2010. tél)

Reprodukciós felvételek - HUNYADY SÁNDOR: A vöröslámpás ház

A vöröslámpás ház3'

HUNYADY SÁNDOR

Az ezerkilencszázas évek elején, mély békében történt, Kolozsváron, hogy egy Kelepei nevű másodéves bölcsész, a „Gerendásának keresztelt, Búza uccai nyilvánosházban aludt. [...]

Kolozsvár nemes kedvessége még ezeket a szomorú (ámbár miért szomorú?) helyeket is tündéri és költői vonásokkal ruházta föl. Sajnálom, hogy az ilyen alantas témában is muszáj hazafiasnak lennem, de kétségtelen, hogy főleg a magyar természet úriassága miatt volt annyira választékos, szinte gyengéd a hang e házakban, hogy az néhol már a humor határát súrolta. Ugyanis a házak vendégei általában olyan hölgyeknek kijáró udvariassággal foglakoztak az eleven portékával, hogy a szegény, pénzért kapható lányok jóformán elfelejtkezhettek mesterségükről. Finoman bántak velük, finomak lettek ők is. Ez törvényszerű. [...]

Színházba jártak a lányok, tízes, tizenkettes csoportokban. Megtöltöttek egymás mellett két második emeleti páholyt. Csak abból látszott, hogy ők mások, mint a többi publikum, hogy szerényebbek voltak, csaknem félénkek. Mintha mohamedán nők lennének, akik nemrégen szabadultak föl és fátyolhoz szokott arcuk még félne a fénytől, a szünetekben zavart alázattal húzódtak vissza, páholyuk homályos hátterébe.

Március 15-én pedig kokárdával a mellükön, szerényen megbújva az óriási tömegben, testületileg kivonultak a Főtérre, a Fadrusz-szoborhoz.32

31 Cs. Szabó László megállapítása Hunyady novelláskötetéről: „Hunyadi (!) példája mutatja, hogy ráadásul a legjobb értelemben vett boulevard-irodalmat is átfinomítottuk a nyelvünkre. (A vöröslámpás ház. Nyugat, 1937. 3. sz.) - Asztalos Lajos kolozsvári helytörténésztől,

aki kikutatta a ház tulajdoni lapjait is, tudjuk, hogy a ház „a Búza utca elején, bal oldalt, és végén, a Fogoly utca sarka előtt és sarkán. Előbbit a függőfolyosót tartó gerendák miatt Gerendásnak, utóbbit a szalonban levő nagy tükör alapján Tükrösnek mondták. A Forduló utcai mellett ez volt a legelőkelőbb. Érdekes, a rendszabályban foglaltak ellenére, hogyan lehetett akkoriban férfi bordélyház tulajdonos?”

1914: „Dömötör János bordélyház tulajdonos]. Búza utca 12.” [...];

„Stróba Józsefné hjázjbjirtokos]. bordélyháztjulajdonos]. Búza utca 13. Távbeszélő], 5-23." [...];

„Grádicsai Anna bordélyház tulajdonos]. Búza utca 15-19."

32 Azaz Fadrusz János Mátyás király lovas bronzszobra (1902).

514