Mindennapi regények - Budapesti Negyed 70. (2010. tél)
Reprodukciós felvételek - MÁRAI SÁNDOR: Egy polgár vallomásai
Fridához. Ma tisztességes lakóház. Szürkén, igénytelenül, hétköznapian, mint a többi sok tízezer ház fővárosunkban. (Budapest, 1989)v Egy polgár vallomásai MÁRAI SÁNDOR A mindennapos, higiénikus szükségletek céljaira két nyilvánosház is akadt a városban:28 egy olcsóbb és közönségesebb a Bástya utcában s egy másik, finomabb, a „tiszti”, földszintes ház a Fegyverház utcában, ahová a magasabb rangú hivatalnokok és a katonatisztek jártak. Az utcai szerelemnek e két zárt intézete között, végig az alacsony házakkal beépített Virág utcán, tucatjával működtek még magánvállalkozások, a szerelemnek afféle mozgó árusai. Kedélyes, nyájas földalatti szerelmi világ volt ez. A nőtlen aranyifjúság s persze nem ritkán a nős férfiak is, a katonatisztek, s néha nagy titokban, a helybeli rendház fiatalabb szerzetes tanárnövendékei is eljártak e házakba, melyek csaknem változatlanul maradtak meg a középkorból, s bevakolt ablakaikkal, örökké csukott kapuikkal, zöld és barna olajfestékkel csillogó-simára mázolt homlokzatukkal az idegennek is elárulták rendeltetésüket. Ezekbe a házakba „kávéház után” jártak a városbeli urak, a „szalonéban kedélyes tereferc folyt éjféltájt, a lányokat gyakran váltogatták a tulajdonosok. [...] „Üzem” kettő dolgozott a házban: nappal az emeleten nyírta az ügyfeleket a bank, éjjel a földszinten kaszírnővel, malacbandával fosztogatta a könnyelmű nyárspolgárokat egy kávéháznak keresztelt lebúj. A polgár mindkét üzemet természetesnek találta és eltűrte. Lakói, ez erkölcsi kérdésekben oly finnyás ítéletű családok, egyáltalán nem találták különösnek, hogy éjjel, mikor az erény horkol, a ház egyik földszinti helyiségében kán27 A visszaemlékezés a 20. század első-második évtizedeinek emlékeit idézi meg. 28 Értsd: Kassán. 512
