Mindennapi regények - Budapesti Negyed 70. (2010. tél)

Túlexponálás - KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: Naplóbejegyzések

ki a seggemet.” — hátra fekszik. „Jaj de jó volna, ha itt volna egy nő, addig én a picsáját nyalnám.” Ilyen a stílusa. Folytatta: „Volt a Zrínyi utcában egy kurva, hívott, hogy legyek kurva, hát kurva lettem.” „Mi hozott ide, a pénz?” „Nem, a fasz - felel - Nagyszerű pálya. Román származású és anya vagyok.” [...]

Élmény. Kossuth Lajos utca délelőtt. Gyönyörű fiatal nő, olyan finom, mint Erzsébet királynő. Azt hiszem, hogy sohase állna velem szóba. Amint elhalad mellettem, fülembe súgja gyorsan: „Nyalogass, öcsi, segíts, nagyságos úr.”

Kurvák. Falusi kurvák, piros-fehér, sárga konttyal. A vendéggel nem szíves. Ügy látszik, mintha mindig kedve ellenére menne el a vendégekkel. Vidékiesen. A régi, nyájas, pesti kurvák, akik oly jókedvűen, frissen szolgálták ki a vendégeket, égett a kezük alatt a munka. Nagy türelemmel. Sok türelem, kevés haszon! Egy nő: „Itt a Manci!” Nem így van ma. Csak őt kerestem volna, szobájuk mint egy szerelmi laboratórium (alkalmi termek): minden a szerelmet szolgálja tárgyilagosan (mosdótál, törülköző).

[...]

Utcai nő: A Conti utcai bordélyházban szombat este egy munkás megsértette valamelyik nőt. K-nak nevezte, erre a többiek, mintegy varázsütésre lekapták lábukról a lakkcipőt, és a sarkával egyszerre húszán, harmincán - nekitámadtak. Kékre-zöldre verték az arcát, egyik szemét ki is ütötték. Ezt a jelenetet - dühös, beteg amazonok egy férfi ellen - tulajdon szememmel láttam. Rendőrt hívtak, aki a munkást a nőkkel együtt bekísérte. [...]

(Kosztolányi Dezső: Levelek - Naplók, Budapest, 1933-1934)

686