Mindennapi regények - Budapesti Negyed 70. (2010. tél)

Túlexponálás - SZILÁGYI GÉZA: Rima-szombat. Symphonikus költemény

Ehrlich-Hata százhat...9 Köztük ott sétálgat,

Mintha von’ apáca,

Büszkén a rimácska.

S önérzette, bátran, Gondolja magában,

Míg néz rajtuk végig:

— Ragyoghattok, nénik!

Esküszöm, bíz’ isten, Közöttetek nincsen,

— Bármily nagy a verseny, Mint én olyan egy sem:

Oly snapperes - egy sem!...

IV. tétel A találkozás

„Te ily vas ifjú!” - szólt a lány. - „Most téged nagy szerencse ért: Odaadom ma néked ingyen,

Mit más vesz drága pénzekért.”

És szól az ifjú szomorún, Szemében égő könny ragyog: -Mit ér nekem ingyen-pinuskád, Mikor én - buzeráns vagyok!

9 Értsd: Salvarsan, más néven arsenobenzol, azaz Ehrlich Pál (1854-1915) felfedezése, mely vegyület a szifilisz kezelésére is alkalmas volt. A vegyület összetételét és adagolását hosszan kísérletezték ki, Ehrlich főleg Sahachirő Hata (1873-1938) japán bakterológus segítségével találta meg a legmegfelelőbb arányt (a szer ugyanis 34 százalék arzént tartalmaz), s a klinikai és kórházi előkísérletezések idejében ezt Ehrlich 606-nak hívták. Ambrus Zoltán Ehrlich Pál című írásában (Nyugat, 1910. 13. sz.) írja: „...mindez csekélységnek mondható ahhoz képest, hogy micsoda rémsége volt a luesz az emberiségnek. Pedig a tapasztalat már régen megtanította rá az orvosokat, hogy a higany hathatós ellenszere ennek a rettenetes bajnak. A lueszt eddig se lehetett gyógyíthatatlannak mondani, de milyen távol volt mostanáig a luetikus attól a gyógyulástól, amelyet az Ehrlich—Hata-preparátum ígér! (Hatá-nak hívják azt a japán orvost, aki Ehrlich szerét először próbálta ki az állatokon.)”

682