Mindennapi regények - Budapesti Negyed 70. (2010. tél)

Vörös szem-effektus - A jó vadász. Idyll

Legyen a lelkem tűzkohón! - I logy lejtenek a hegyek alján A nimfák élvre csábitón!

Az oreádok szíve pajzán S ölelni tudnak lángolón;

Lábuk nyomán virágok termenek,

A föld gyönyörtől duzzad és remeg.

Mindegyiküket ölelni vágyom Hevesen, édesen, buján;

És vélük egyesülni lágyan A bűvös erdő friss mohán,

Az örökzöld menyasszonyágyban,

Az illatos, dús nyoszolyán;

És sokszorozni milliónyi tárgyban A kéjt az élet foksorán; [...]

(1S82. In Komjáthy Jenő: Homályból. Budapest, 1968. 35-37.)

A jó vadász

(Idyll)

AZ ÉJ LOVAGJA

A szép Amanda lágy karszékben ül, Testétül a szék selyme is hévül. Feje mögé hajtván két kis kezét, Haj-tengerét e párnán önti szét. Testén oly könnyű pongyola remeg, Attünek rajt’ a rózsaszín erek.

A hattyu-nyak s a dagadó kebel Fényes hava úgy éget, ingerel.

639