Mindennapi regények - Budapesti Negyed 70. (2010. tél)
Afokális rendszer - TUTSEKNÉ BEXHEFT LILLY: A parisienne
A parisienne TUTSEKNÉ BEXHEFT LILLY [...] Hiszen az asszony itt egészen olyanná fejlődött, aminőnek a férfi önzése akarta fejleszteni. S ha megadták neki a szellemi stúdium szabadságát, ha az életben dolgozhat, kereshet és megélhet is a maga munkája után — mert a vierge forte8 típusa a másik általános típus mellett is kezd immár itt is lassanként érvényesülni - a társaságban az úriasszonyok csak halkan beszélgetnek erről és egyik se meri nyíltan feministának vallani magát. Az írónők nagy része férfinév alatt ír. A közönségnek ezt az ártatlan félrevezetését pedig nem lehet csodálni, ha halljuk a férfiak kicsinylő véleményét a női munkáról. [...] Hanem a női szépségről annál magasabb volt a véleménye a minden asszonyi grácia előtt hódolattal meghajló franciának. Csoda-e ha Páris valóságos fészke a szerelmi drámáknak és fényes tavernejeiben9 akárhányszor elkeseredett asszonycsaták kerekednek indulatos vetélytársnők közt, akik ilyenkor kalaptűiket szokták fegyverül használni a tapsoló és kacagó tömeg asszisztenciája mellett? Ezeknek a szomorú hősnőknek Marquerite Gauthier az ideálja és Dumas kaméliás hölgyének a sírján - akit az életben Alphonsine Plessisnek hívtak s aki huszonhárom éves korában halt meg - a montmartrei temetőben nap-nap után friss mar- gitvirág-csokrokat lehet találni.10 [...] A Szajna-parti, műhely nélküli matracvarrónő már valóságos cégtulajdonosnak érzi magát és privát megrendelésre dolgozik. Ha esik az eső, a híd 7 Bexheft Ármin, a Neues Pester Journal felelős szerkesztőjének lánya, férje Tutsek József, magyar államvasúti hivatalnok. 1896-től publikált, több írását a nőket érintő kérdéseknek szentelte (pl. az Újságban a női képkiállításokról). A Nő című lap 1907. május 1 -jei közleményéből tudni, hogy aktív tagja volt a Nőtisztviselők Országos Egyesületének. 8 Hozzávetőleges értelme: „szűzi erő". 9 Kocsma. ró A bukott nő témája a korban már-már irodalmi toposszá vált, s a kiszolgáltatottság, az elesettség szimbólumává vált. A Manon Lescaut után a romantika, majd az újromantika tette kedvelt témává, különösen ifj. Alexander Dumas A kaméliás hölgy című regényének (1848) és Verdinekaz ebből írott Traviata című operájárak (1853., pesti bemutatója: 1857) óriási sikerét követően. (A Manon egyébként a regény főhősnőjének, Margitnak a kedvence, s a regénybeli kötet fontos dramaturgiai eszközzé nő.) 443
