Regényes mindennapok - Budapesti Negyed 69. (2010. ősz)

Panorámaképek - MOLNÁR LAJOS: Az erkölcsök, a közegészség és a prostitutió

Harmadik fajtája a prostituált nőknek afutó-bárcávalellátottak.

Ezek helyhez nincsenek kötve, járhatnak-kelhetnek szabadon; tisztán csak arra kötelezettek, hogy rendszeres orvosi vizsgálatra jelentkezzenek.

Bármennyire helyeselhető is, hogy az orvosi ellenőrzés minél kiterjedtebb mérvben eszközöltessék, mindamellett a futó-bárcát nem tarthatjuk jónak, mert nagy mértékben megkönnyíti, hogy a nő a tisztességes munkálkodást abbahagyva, erkölcstelenségre adja magát; mintegy ingerli, vonzza a nőt arra.

Sok nőt visszatart a bárcavállalástól az a körülmény, hogy annak birtokában olyan lakásban kell tartózkodnia, mely az avatatlan előtt is rögtön leleplezi s üzérkedése a nyilvánosság elől nem vonható, de ha futó-bárcája van, lakhatik bárhol, a legtisztességesebb családoknál s inkognitóját levetnie nem kell. Pásztorórák élvezésére van alkalmas hely Budapesten elég, s ezt megteheti anélkül, hogy otthon magát elárulná. Van akárhány leány, kinek apja, anyja abban a meggyőződésben él, hogy leányuk rendes napi foglalkozása után jár, pedig futó-bárcája van. Nem tartozik a lehetetlenségek közé, hogy a feleség - a férj tudatán kívül futó-bárcát szerzett magának. - Nagyon sok furfang kell ahhoz, hogy hozzájuthasson. De orvosi ellenőrzés szempontjából is kifogás alá esik a futó-bárcás rendszer, mert a futó-bárcás úgyszólván saját tetszésétől függő jelentkezésekre vannak utalva, s nem merném állítani, hogy főtörekvése a határnapok pontos betartása lenne.

Részemről annak a felfogásnak vagyok a híve, hogy nem szabad megkönnyíteni, hogy valaki prostituált legyen, mert ezzel megrontjuk a közerkölcsöt, hanem ellenkezőleg, megnehezíteni kellene, mert sokan nem lennének azzá, ha bizonyos nehézségekkel kellene megküzdeniök, hogy a bárcához juthassanak.

Nem követhetem azt az elvet, hogy ha valaki romlásnak indult, s prostituált akar lenni, akkor legalább terjesszük ki rá az orvosi ellenőrzést, ezt pedig elérhetjük, ha módot adunk nekik a bárcaváltásra, mert ez csak végcél lehet. Van ennél egy szebb, magasztosabb cél is: oda törekedni, hogy a megromlott erkölcsök megjavíttassanak s lehetőleg meggátolni a prostitúció terjedését.

Amíg lehet, ne engedjük, hogy a nő prostituált legyen.

Ennek pedig fő feltétele, hogy akadályokat állítsunk az elé, aki prostituált akar lenni, vagy arra hajlammal bír. Ha mindezek dacára továbbra is megmaradnak, úgy ezek, mint az egyedül lakó nők, akkor minden kerületben engedélyezni kellene számukra egy-egy kávéházat találkozási helyül. A közönség legalább orientálhatná magát s a nők is tudnák, hogy hol nyittatott a számukra a piac, s oda vonulnának.

73