Regényes mindennapok - Budapesti Negyed 69. (2010. ősz)
CSÁSZTVAY TÜNDE: Sietős lesifotók
A reklámkép - félreértés ne essék - egy lámpaüzem fizetett hirdetése.”55 Az 1890-es évek második felétől rendszeresen napirenden voltak, az 1900-as évek közepétől pedig gyakorlatilag állandósultak a szexuális ipar vizuális eszközei és ábrázolásai feletti felháborodás, illetve az ellene fellépő rendőri intézkedések szülte botrányok.56 A pucér fényképek és a szemérmet sértő eszközök áradata lassan elöntötte a fővárost, s a rendőri hatóságok szinte tehetetlenül hadakoztak ellene, hisz a polgári lakosság kíváncsisága sem akart semmi módon lohadni. A prostitúció fogalmi behatárolásának, szereplőinek, helyszíneinek és mindezek megrendszabályozásának leírásai lassan átadták helyüket a prostitúció más, szövevényes és bonyolultabban megválaszolható kérdéskörei elemzőbb bemutatásának. Az évtizedekig tcmatizált prostitúcióhoz kapcsolódó témák állandó felszínen tartása a közéleti és mindennapi szövegekben és képekben elengedhetetlen lehetett ahhoz, hogy a szépirodalmi és a fikciós szövegek irodalmi szöveggé lényegítve reflektáljanak rájuk. Még ha eközben a prostitúció egy kicsit úgy is járt, mint ahogy Mikszáth farsangi gondolatai a bál magyarázatáról: „Milyennek mutattad be nekem a bált azelőtt? Szivárványszínnek, virágillatnak, pillangószárnyak hímporának hittem, ami nem volt csak szemkápráztatás, aranyvárakat építettem arra, ami nem volt egyéb csak levegő, hegyről-hegyre vágytam, s amint odaléptem, a hegy nem volt más, mint füst. Te festetted azt hegynek! Most már én mondom el neked, mi a bál. Hetven font piros festék, nyolcvan font fehér festék (vulgo rizspor), tizenkét mázsa csipke és tüll, kétszáz mázsa emberi hús, eg)' lat szellem. [...] Mikor ott fogtok táncolni a színházban, jusson eszetekbe, hogy a színházban vagytok, s mikor nem a színházban, hanem valahol egyebütt lesz a bál, akkor is jusson eszetekbe, hogy a színházban vagytok, s mikor imádótok édes, csábító szavakat suttog a fületekbe, jól megvigyázzátok, nincs-e fekete foga. Mert fekete az néha, ha fehérnek látszik is.”57 55 Üstökös, 1896. augusztus 2. 56 A szöveggyűjteményben is olvasható botrányok egyikéről, mely a kirakatokban mutogatott szemérmetlen tárgyak és a Lotz-képek kapcsán tört ki, bővebben írt: Kovács Bernadett: Művészi aktábrázolás vagy közszeméremsértö meztelenkedés -Aktokról szemlesülve I. r. Artmagazin, 2008/5. 48-53. 57 Mikszáth Kálmán: Farsangi gondolatok. Szegedi Napló, 1879. január 19.15. sz. In MKÖM 56. köt. Cikkek és karcolatok. VI. 1879. január - június., 14-17., az idézet: 14., 16-17. - A kiemelések az eredetiben. 49
