Regényes mindennapok - Budapesti Negyed 69. (2010. ősz)
CSÁSZTVAY TÜNDE: Sietős lesifotók
bizonyos forrástípusoknak jóformán mega létezéséről sem volt eddig tudomásunk. Néhány példát említek: a kifejezetten erotikus élclapoknak nemhogy a szöveges és illusztrációs anyagát nem ismertük, de még a címeit sem regisztrálta a tudományos vizsgálat, és még a témával foglalkozók többsége is csupán a Fidibusz című újságot forgatta, ha tájékozódni kívánt az erotikus viccekről vagy ábrázolásokról. De hasonló módon arról sem tudtunk, hogy a prostituáltak - igaz, rövid életű - szak(szervezeti)közlönyt adtak volna ki, vagy hogy a vizuális kultúra ennyiféle módon és ilyen mértékben — például a képeslap - jelenítette meg a prostitúcióval és a nuditással kapcsolatos kérdésköröket. Talán meglepő, de a kényes téma évtizedekig - sok szempontból - lényegesen merészebben és kevésbé szemérmesen jelent meg a vizuális forrásokban. Amit szavakba foglalva, szövegszerűen még sokáig nem volt ildomos leírni, s főleg kinyomtatni, vagy amit csak nagyon szűk körben, illetve csupán sikamlós kétértelmű célozgatásokkal félve lehetett megkockáztatni, azt a képi források már gyakran nyílt egyértelműséggel kínálták a kiéhezett szemeknek. Erotikus élclapok frivol és leplezetlen nemiséget sugárzó karikatúrái kergették az olvasók arcába a vért, az 1880-as évektől már a családi lapok is aktfotó (vagy ahogy sokáig nevezték: művészi beállítású) fényképsorozat vásárlására vagy megbízható óvszerek és biztos gyógyulást ígérő nemi bajt orvosló szerek megrendelésére buzdítottak. Különösen hamar működni kezdett a pikáns fényképek piaca. Az 1870-es évek végétől - igaz, csak megbízható és bejáratott könyvkereskedésekben, a legmegbízhatóbb ügyfeleknek - a szexualitás minden válfaját kielégítő ínyencségekből válogathatott és rendelhetett a hevületét és gyűjtőszenvedélyét ily módon csillapító kuncsaft. Az eleinte főleg francia, majd német kiadású reklámkatalógusokban kategóriákba rendezve sorakoztak a műfajilag elkülönülő kis méretű, besorszámozott nézőképek, amelyek alapján leadhatta rendelését és postai úton várhatta a képeslap méretű felvételeket az izgatott megrendelő. A reklámfüzet kínálata felölelte az erotikus és a pornográf felvételeket ugyanúgy, mint a nemi devianciákat megelevenítő tevékenységek jóformán minden válfaját; a klasszikus művészi beállításokat imitáló fél- vagy teljes aktfotókat, az egy vagy több szereplős női aktfényképeket, a leszbikus, a szado-mazo, a fetisiszta stb. jelenetet ábrázoló felvételeket, az onanizáló vagy a nemi aktust vagy tevékenységet imitáló pornográf, sőt a pedofil képeket49 is. Egyedüli kivételként a férfi homoszexualitást megjelenítő felvételeket lehet említeni, amelynek nyílt 49 A korabeli pedofil képekből meglehetősen sok fennmaradt. Közlésük, bemutatásuk azonban ma bizonyosan bűncselekménynek számítana. 45
