Regényes mindennapok - Budapesti Negyed 69. (2010. ősz)

Központossági hiba - RÓZSA MIKLÓS: A női szépség esztétikája

kártékony és pusztító. Testi élet és testi halál, mely kettő a koituszban oly titokzatos mélyen függ össze [...], így oszlanak szét a nőre, mint anyára és mint prostituáltra. [...]

(Otto We'minger: Nem és jellem. Elvi tanulámány. Ford. Gábor Andor. Budapest, Dirk Manó kiadása, 1913. 253-254., 255-257., 258-259., 260—261.,

270-211., 275., 280., 281-282.)

A női szépség esztétikája

RÓZSA MIKLÓS 3

[...] A háború előtti asszony valóságos rabszolgája le it a divatnak. A baj csak az volt, hogy ebben a rabszolgaságban ő unatkozott legjobban. Csak A TESTÉVEL TÖRŐDVÉN, A EÉRKIAK IS KEZDTÉK ELFELEDNI, HOGY AZ ASSZONYNAK lelke is van s a modern asszony egyszerre csak arra a szomorú tapasztalatra ébredt, hogy ő éppen csak egy szép akt, mely körülhordozza a mindenkori divat legújabb kreációit. És elkezdett panaszkodni, hogy a férfiak önzők, érzékiek stb. Szóval, hogy őt a férfiak - s elsősorban persze a profán férjek - „meg nem értik.”

Istenem! A meg nem értett asszony!...

i3 Művészeti író, újságíró, galériatulajdonos, műkereskedő (1873-1947). Nevét ma már kevesen ismerik, pedig több évtizeden keresztül roppant befolyásos és ismert alakja volt a magyar irodalmi és művészeti közéletnek. Könyvárus tanonc-sorból emelkedett ki, később együtt újságíróskodott Ady Endrével, Babits Mihállyal, Bródy Sándorral, Vészi Józseffel stb. Pályája jellegzetes századfordulós életsors: a nagyon fiatalon és szegényen a fővárosba érkező zsidó fiú előbb az irodalom, az újságírás kialakulóban levő piacán próbált helyet találni, Az 1900-as évek közepétől mindinkább a képzőművészeti élet felé fordult, s életét tette föl arra, hogy minél nagyobb közönséggel ismertesse meg és támogattassa (vetesse meg) a kortárs progresszív képzőművészeti törekvésű alkotókat és alkotásokat. 1909-1914- ig működtette az általa igazgatott Művészházat, mely a kortárs művek alkotóinak munkáit mutatta be és árulta.

391