Regényes mindennapok - Budapesti Negyed 69. (2010. ősz)
Központossági hiba - FERENCZI SÁNDOR: A pszichoszexuális impotencia analitikus értelmezése és gyógyítása
szexuális téren a legtöbb „kultúrember” viselkedését uralja. [...] Az emberek egyáltalán nem őszinték nemi doegokmn. Nem mutatják meg nemi életüket a maga valóságában, hanem hazugságokból szőtt, vastag lepellel takarják azt be, mintha zord volna az időjárás a szexualitás világában. [...] Csak a gyermekkori élmények adják meg a magyarázatát a későbbi megrázó élményekkel szemben tanúsított érzékenységnek is, s csak ha ezeket a rendszerint elfelejtett emléknyomokat is földerítjük és tudatossá tesszük, csak akkor tudunk a kórtünettel megbirkózni. [... ] A gyermekkor ezen hatalmas vágytei.jesüeési törekvéseit általában szexuális természetűeknek mondhatjuk. [...] Hogy a legtöbb ember, orvosi megfigyelők csakúgy, mint mások, a gyermek nemi életéről hallani sem akarnak, nagyon is érthető. A kultúrára nevelés nyomása elfeledtette velük a saját infantilis nemi ténykedésüket, s most már nem akarják, hogy az elfojtott dolgokra emlékeztessék őket. [...] (A Clark Universityn tartott 1909-es előadássorozat. Ford. Ferenczi Sándor. In Sigmund Freud: Pszichoanalízis. Budapest, 1912. 7., 44., 45., 41.) A pszichoszexuális impotencia analitikus értelmezése és gyógyítása FERENCZI SÁNDOR6 [...] Freud kitűnő műve a szexualitás egyéni fejlődéstörténetéről (Drei Abhandlungen zur Sexualtheorie7) megtanított minket arra, hogy a gyer6 Orvos, pszichoanalitikus, a magyar pszichoanalitikai iskola megteremtője, Freud közeli barátja (1873-1933). A magyar szellemi életben is otthon érezte magát, barátaival és a magyar pszichoanaltikus iskola körével rendszeresen találkozott. Törzshelyük az Erzsébet körúti Royal Szálló vendéglője volt. 7 Azaz Három értekezés a szexualitás elméletéről. Az 1905-ben született művet magyarul Ferenczi Sándor fordította le 1915-ben, az 1914-es bővített harmadik német kiadás alapján. A három értekezés: I. A nemiség tévútjai, II. A gyermeki szexualitás, III. A serdülőkori átalakulás. 382
