Regényes mindennapok - Budapesti Negyed 69. (2010. ősz)
Mélységélesség. Egyedi felvételek - Uzsora és erőszak
Törülni kell mindazon rendeletet, mely sértheti az egyént. Törülni kell az óra-rendszert.27 Különösen annak ily későre halasztását, mely csak a közrendőrök basáskodására nyújt alkalmat. Fel kell osztani a kéjnőket s őket szabadon engedni a város minden rétegében, tekintet nélkül utcára vagy kerületekre, mert csakis ez által lehet egy eredményes hajszát folytatni a titkos prostitútió ellen, mely a kéjnők elkülönítésével az általuk nem lakott vidékeken okvetlen felütné veszedelmesebb tanyáit. Szabadon és meglehetősen korán kell utcára ereszteni a kéjnőket, mert csak ezzel lehet eredményesen s egyszer s mindenkorra útját vágni az aszfaltbetyárok tolakodásainak, kik látva ott magukhoz illő személyeket, valószínűleg nem kísérleteznének és inzultálnának tisztességes nőket. [...] Még csak néhány szót ama sokat hangoztatott megjegyzésekre, mely halált ordítva a magán-kéj nőkre, ezekkel szemben a kényszer-bordélyok fennállásának szükségességét fejtegeti. Erre nézve megjegyzésünk az, hogy orvosi vizsgálat szempontjából ajánlatos a kényszer-bordélyok engedélyezése, sőt indokolt lenne azoknak szaporítása, azonban mégis nélkülözhetetlenek a magánkéjnők, amennyiben igen sokan vannak, kik a kényszerbordélyokat a másokkal való találkozás miatt elkerülvén, ez utóbbiakat látogatják. Ilyenek részben a nős férfiak, ilyenek a katolikus papok, kiket az átkos celibátus fennállása okozta természetellenes élet orgiákra s a prostituált nőkkeli gyakori érintkezésekre kényszerít. [■••] Meg kell szüntetni a még mindiguzsorának nevezhetőóriási lakbért, mely- lyel egy-egy ilyen leány naponként tartozik elszámolni szobaasszonyának. Ennek megszüntetése az egyén megvédése lenne az uzsora szipolya ellen, mely viszont erkölcsi hasznot eredményezne, amennyiben nem kény27 Időszakonként rendeletekben igyekeztek megszabni a kéjnők szabadidejét vagy az utcán, illetve a köztereken és mulatóhelyeken való tartózkodását; így rendeletileg írták elő, hogy a kéjnők mennyi időt tölthetnek távol a bordélyházból, mennyit tartózkodhatnak az utcán, vagy hány óra után, vagy éppen előtt mehetnek ki kuncsaftot fogni, vagy milyen időszakban látogathatják a kávéházakat és a mulatóhelyeket. Az 1909-es budapesti szabályrendelet a prostitúcióról például a következőről rendelkezett: ,,47.§. — A kéjnők a nappali órákban magánosán és szabadon legalább három órai sétára naponkint s ezenfelül hetenkint egy fél napra kimehetnek és e részben csakis annyiban korlátozhatók, hogy a kéjnők létszáma szerinti fele felváltva a bordélyban maradjon. Minden kéjnő vallásának ünnepnapján vagy egyéb alkalommal is istentiszteleten való részvétel céljából a bordélyból szabadon távozhatik és ebben a bordélytulajdonosnő által nem akadályozható." 340
