Regényes mindennapok - Budapesti Negyed 69. (2010. ősz)

Mélységélesség. Egyedi felvételek - Wigner Samu (Arad) egyesületi elnök felhívása - Hajdan és most!

szeg tartotta volna, ha ki nem esett volna a falból. Egy-egy kormos füstölő lámpa szórta a kétes világosságot. így néztek ki nem is olyan régen a mulatók nagyobb városokban. Hát képzeljük el, hogy hogy nézett ki egy kisebb városban a mulató? Azt hisszük, hogy ezek már egészen kritikán aluliak.

Tehát lépjünk be a modern világba. És nézzük ma meg ezen kjjki.i MUIATÓt.

Belépünk az ajtón, hol megállít bennünket a díszes vasrácsos kapu, mit egy tekintélyes portás udvariasan kinyit előttünk. A süppedő szőnyegen át jutunk be a szalonba, itt megállunk, mert bár mi már modernek vagyunk, de ekkora fényűzésre gyökeret ver a lábunk. Körülnézünk, a mennyezetet drága szobrászmunka dísz aranyozással borítja, a középen egy antik művű csillárral. Gáz és villany kombinált világítás, tündéri fény, az oldalfalakat egyáltalán nem látni, mert drága velencei tükör borítja a falakat teljesen a plafonig, úgy, hogy a világítás ezerszeresen tükröződik vissza s minden ember egyszerre 400 szorosan látja magát.

Az asztalok sárgaréz foglalatú bordó majolikából vannak, a székek fehérek, bordó plüseh üléssel.

Tovább menve a külön terembe szintén igen fényesen a falakat festő művész alkotta nimphák takarják. A berendezések minden egyes darabja művészi munka. Bekerülünk egy folyosóba, melynek mindkét oldalán a szobák sorozata van. Betekintünk az egyik szobába és mindjárt szembe tűnik itt is nekünk a pazar berendezés és fényes világítás, ugyanilyen berendezéssel bírnak az összes szobák. Csak azzal a különbséggel, hogy minden szoba más színű s a Kö/,KGi':.s/,síx;nek is megfelelnek.

(Éjjeli Mulatók Tulajdonosainak Havi Értesítője, 1912. december 1. 12. sz. 2-3.)

329