Regényes mindennapok - Budapesti Negyed 69. (2010. ősz)
CSÁSZTVAY TÜNDE: Sietős lesifotók
ezt tulajdonképpen szinte szó szerint kell értenünk, hiszen a városi rendőr- főkapitányok az évszázad utolsó évtizedéig gyakorlatilag - helyi kiskirályként - minden egyes kéjnőt és szexpiaci szereplőt személyesen ismertek, hiszen ők engedélyeztek és láttamoztak mindenféle prostitúcióval kapcsolatos kérelmet, engedélyt, harcát és igazolványt, s az 1860-as évektől a 20. század első évtizedéig ez - elviekben legalábbis - személyes szemrevételezést is magában foglalt. Thaisz Elek28 budapesti főkapitányáról - aki a kiegyezést követően megszervezte a főváros magyar rendőri szervezetét, s egyidejűleg kiépítette a város prostitúciós hálózatát is, valamint számos botrányáról és korrupciós ügyéről volt nevezetes - például köztudomású volt, hogy kiváló emlékezőtehetségével évtizedekre visszamenően ráismert Budapest al- és félvilágának alakjaira, és még családi körülményeiket vagy korábbi kriminális eseteiket is fel tudta nyomban idézni. A század végéig a magyarországi városok rendőri vezetői szövegükben és tartalmukban meglehetős hasonlóságot mutató (hisz útmutatóul a fővárosi bordélyrendeletet használták), de regionális szinten, saját hatáskörben érvényesített bordélyrendeletekben aprólékosan szabályozták a prostitúciós üzletmenet helyszíneinek és minden szereplőjének (a városi főkapitánytól, a rendőrbiztoson és a rendőrorvoson át a bordélytartóig és a kéjnőig - kivéve persze az idelátogató kuncsaftokat) a hatósággal szembeni feladatait, kötelezettségeit és a tevékenységükre vonatkozó előírásait.29 A bordélyházak mennyisége és a testükből élő lányok száma erősen függött a város nagyságától és (férfi)lakosságának számától, sőt társadalmi 28 Lásd a szöveggyűjtemény 214. oldal 6.. lábjegyzetét! 29 A prostitúciót szabályozó rendeletek hűen mutatják, hogy a kormányzat, a hatóság időszakonként mennyire eltérően kezelte a prostitúció szabályozásának ügyét, illetve időről-időre mennyire másként vélekedett arról, hogyan szorítható vissza a nyílt és a titkos prostitúció. (Vő.: A nyilvánvaló nők című kötetben olvasható öt szabályrendelettel. 333-400. old.) Budapesten 1901-ben (egyidőben Béccsel) vezették be az egészségügyi lap-rendszert, amely arra szolgált, hogy a fedett foglalkozásban végzett, illetve a titkos prostitúciót visszaszorítsák és ellenőrizhetővé tegyék. 1909-ben arra tettek kísérletet, hogy a prostituáltak nyilvános terét minél inkább korlátozzák. - Erről bővebben, de más megközelítésben lásd például Susan Zimmermann: Nemiség, tisztességes szegénység. A nőkkel és a prostitúcióval kapcsolatos vita és politika Bécsben és Budapesten a századfordulón. http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/nemiseg_tisztesseg_es_szegenyseg_a_nokkel_ es_a_prostitucioval_kapcsolatos_vita_es_politika_becsben_e/ — (Elrendelték például az „alsóbbrangú kávéházak, kávémérések, vendéglők, zugszállodák, a hely nélkül csavargó cselédek szállásai, tánctermek, tánciskolák, további csapszékek és lebujok” rendőri felügyeletét, esetenként korlátozták a kéjnőknek az utcán vagy a nyilvános szórakozóhelyeken való tartózkodásának idejét, eltávolíttatták a szeparék ajtaját stb.) http:/ www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/nemiseg_tisztesseg 28
