Regényes mindennapok - Budapesti Negyed 69. (2010. ősz)
Totális alulexponáltság - GÁBOR BÉLA: A nyomozás segédeszközei. Személyleírás a Bertillon-féle rendszer szerint. Kisebbített minta személyleírási rovatlaphoz a 9900/913. sz. igazságügymin. rend. 179. sz. mintája után
A nyomozás segédeszközei DR. GÁBOR BÉLA Személyleírás a Bertillon-féle rendszer szerint Bertillon Alfonz3 az ő antropometriának nevezett rendszerével kettős feladatot oldott meg. Rendszerének ugyanis két része van. Az egyik a [...] testmkrks, mely adataival, kiegészítve ezeket a test egész felületén megfigyelt s elhelyezés és terjedelem szempontjából szintén pontosan mért különös ismertető jelekkel, lehetővé teszi a visszaeső bűntettesek személyazonosságának megállapítását, a másik a portrait parlé-nak nevezett s/KMki,Yí.iŰhás, mely az ember megszólalásig hű képének leírására adja meg a szabályokat. A személyleírás különösen ami a termetet, mozgást és a testnek külsőleg is látható ismertető jeleit illeti, szintén az egész testről veszi leíró adatait, mégis a fősúlyt a legmesszebb menő részletességgel az arc alakulására és az arcon található jellegzetességekre, sajátosságokra, vagy más szóval, különös ismertető jelekre helyezi. [...] Ugyanakkor, mikor Bertillon Alfonz 1897-ben a berlini büntetőjogi kongresszuson a bűntettesek személyazonosságának megállapítására és azok nyil2 Kriminalisztikai szakíró (1873-1917). A daktiloszkópia hazai úttörője. A rendőrségen daktiloszkópiai fotóadattárat hozott létre. 3 Francia antropológus (1853-1914). 1894-ben a Dreyfus-ügyben, majd a Zola-perben írásszakértőként működött. A párizsi személyazonossági hivatal főnöke. Az antropometriai, azaz a testmérték-módszer kidolgozója, melyet a bűnügyi nyilvántartás rendszerének bevezetésekor használtak. Ennek alapja az a felismerés volt, hogy az ember csontváza 20 éves kora után alig változik, s az egyes emberek csontvázának méretei egészen egyediek. A személyazonosításhoz a következő méréseket kellett elvégezni: 1. a magasság, a kiterjesztett karok hossza, az ülés magassága; 2. a fej méretei: a jobb fül hossza és szélessége, a fej hossza és szélessége; 3. a baloldal méretei: a lábnak, a középujjnak, a kisujjnak, az alsó karnak hossza; 4. a szem színe, hét leíró adattal. A nyilvántartottak testméreteinek adatai mellett feljegyezték a különös ismertető jegyeket, az illetőről készített fényképfölvételeket és származási adataikat. Mindezt különböző csoportosítások szerint (nem, korcsoport, illetve fejhosszúság szerint) archiválták. A személyi azonosítást és nyilvántartást 1882 végén Párizsban vezették be először, s az európai államok szinte mindegyike átvette. Nemsokára azonban kiszorította a nem sokkal ezután felfedezett, sokkal egyszerűbb és olcsóbb daktiloszkópiai személyazonosítási rendszer. 284
