Regényes mindennapok - Budapesti Negyed 69. (2010. ősz)

Rekeszzár - Néhány szó a leánykereskedésről - Küzdelem a leánykereskedés ellen

képviselőház nagytermében. A gyűlésen nagy számmal voltak képviselve a különböző szociális és jótékonysági intézetek. Az ülést Prohászka püspök nyitotta meg nagyhatású beszéddel. A leánykereskedelem ellen való moz­galom fontosságát és szükségességét fejtegette. Vázolta azt a nagy kulturá­lis szégyent, mely a leánykereskedelem megtüréséből hárul a társadalomra. A többi között ezt mondta: „A kultúra az ember világa, rajta van a keze nyoma és benne van a lelke fény- és árnyoldalaival együtt. De ez ellen az árnyoldalak ellen küzdeni kell. A fényoldalak újra és újra kígyóinak és az árnyoldalak lassan tünedeznek. A mai XX. századnak is vannak árnyoldalai. Ezek az árnyoldalak a mai kultúrá­nak barbárságában vannak. Ezt a barbárságot akarja az egyesület eloszlatni. E barbárság alatt a leánykereskedelmet értjük. A barbárság az, hogy még nem bírta megakadályozni a társadalom azt, hogy a nőt vásárra vigyék. A föladatunk az, hogy a kultúrát előbbre vigyük és a lánykereskedelmet visz- szaszorítsuk és idővel estleg el is töröljük. Ez ellen a modern rabszolgaság ellen törvényt kéne hozni. A törvényt azonban az erkölcs hordja a vállain, köztudat nélkül törvényt alkotni nem lehet. A leánykereskedelem ellen való mozgalmat azonban ne a törvénybe, hanem a társadalomba vigyük be. Ne legyen az ember áru, ne cipelhessék vásárra. Sír a lelkünk, ha látjuk, hogyan terjeszkedik, virágzik hazánkban a leánykereskedelem. Minden erőnkkel kell küzdenünk e gyalázatos üzérkedés ellen. Ne riadjunk vissza a föladat nehézségeitől, ha eleinte nem is koronázza fényes siker fáradozá­sunkat, ne csüggedjünk és ne veszítsük el munkakedvünket. Máris nagy dolgot végzünk, ha rávilágítunk a női becsülettel való kereskedelemre és pellengérre állítjuk a lelketlen kufárokat az egész világ előtt.” [...'] Végül Haller István22 országgyűlési képviselő fejtegette a leánykereske­delem ellen tartott madridi kongresszus határozatát, amely a cselédközvetí­tő intézetek számának megszaporítását és állami kezelését kéri a kormány­tól. Fejtegetéseinek végén egy fővárosi napilapot mutatott a közönségnek, amely szerinte egyik cikkében a házasságtörésre és szabadszerelemre hívja föl a nőket. Az ilyen újságot ne olvassa tisztességes ember - mondta - és ne eressze be senki a házába, mert megmételyezi vele házanépének lelkét. Szavai nagy izgatottságot keltettek a hallgatóság között. (Budapesti Hírlap, 1910. december 13.) 22 Újságíró, keresztény szocialista politikus, miniszter (1880-1964). 1908-tól a Katolikus Népszövetség főtitkára. 1919 augusztusától, a Tanácsköztársaság bukása után propagandaügyi miniszter, majd november 24-től 1920. december közepéig vallás- és közoktatásügyi miniszter. 1920-tól a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának elnöke. 277

Next

/
Thumbnails
Contents