Regényes mindennapok - Budapesti Negyed 69. (2010. ősz)

Nagylátószög - SZALAI PÁL: A nők védelméről

Megtartani és örökre megőrizni a megszerzett boldogságot csak úgy lehet, ha azt a varázst, amely két embert egyszerre egymáshoz hajtott, ha már fokozni nem is tudjuk, de elgyengülni nem hagyjuk soha. És ennek a hatásnak a megőrzésében a nőé a nagyobb érdem. A nőé, akinek a társadalom mai berendezésében első szerelme az utolsó is. Sorsa, boldogsága, egész élete. A nő maradjon örökké ideál, a glóriás asszony, akinek fluiduma oly hatalmas erő, amely megszédít minden férfit, aki erőszakosan, de legtöbbször kényelemszeretetből megfosztja magát ettől a varázstól, magára vessen, ha elhagyja az, akit szeret. [...]

A NŐK TKI IÁT MÁR PlIISICU NEM ALKALMASAK A TELJES MÉRTÉKŰ EMANCIPÁCIÓRA. Igazi brit kíméletlenséggel mondja Allan,18 hogy hasonlítsuk össze a férfi és nő csontvázat; tanulmányozzuk a férfit és a nőt phisiológiai s pathológiai állapotban; egészségük és betegségük idejében; figyeljük meg őket törekvéseikben és foglalkozásukban; kedvteléseikben és óhajaikban; vegyük tekintetbe, hogy mindkét nem mily szerepet játszott a történelemben és bizonyára paradoxon állításnak fogjuk találni, hogy a két nem szellemi képessége közt ne lenne különbség... [...]

A tudós tanár elmondja azután, hogy ezen, alig a gyermekkort túlhaladt, szegény teremtményeknek mily óriási tananyaggal kell megküzdeniök, holott az ifjak a tulajdonképpeni nehezebb tudományos pályát alig kezdik meg 18 éves koruk előtt. A hatása e túlerőltetett tanulmányoknak többnyire a sápkór, ideggyengeség, hátgörbülés és egyéb többé-kevésbé komplikált bajok.

Bebizonyította ezen állítás valóságát minden kétséget kizáró módon, Axel-Key, svéd orvos19 azzal, hogy 3000, a jobb társadalmi körökhöz tartozó iskolás leányt megfigyelés alá vett és arra az ijesztő eredményre jutott, hogy 61%-a e szerencsétleneknek kisebb-nagyobb mérvű betegségben szenvedett: részben chronikus jellegű ideges főfájásban vagy sápkórban, sőt 10%- nál hátgörbülést is konstatált. [...]

(Budapest, 1901. 6., 10.)

18 Joel Asaph Allen (1838-1921), amerikai zoológus és antropológus. 1877-ben állította fel a róla elnevezett testarány-szabályt: minél hidegebb éghajlaton él egy faj, annál kisebbek a végtagjai, a testmérete viszont annál nagyobb.

19 Svéd patológus (1832-1901 ).

160