Regényes mindennapok - Budapesti Negyed 69. (2010. ősz)
Nagylátószög - TÁBORI KORNÉL–SZÉKELY VLADIMIR: Az erkölcstelen Budapest
Az erkölcstelen Budapest TÁBORI KORNÉL3 SZÉKELY VLADIMIR4 [...] A prostitúció egyszerre született meg az emberrel s folytonos nyílt KIÍR Oils, AMELLYEL EGYARÁNT KELL FOGLALKOZNIA A MORÁLEILOZÓEUSNAK, A SZOCIOLÓGUSNAK, AZ ORVOSNAK, JOGÁSZNAK, RENDŐRNEK ÉS ÚJSÁGÍRÓNAK. Mindegyik nézi külön-külön nézőpontjából ezt az egyre kísértő társadalmi problémát. Megoldását azonban egyik sem adhatja külön, csak együttesen teremthetik meg azt az alapot, jegecesíthetik ki azokat az irányokat, amelyekkel megelőzhetik, elháríthatják és ellensúlyozhatják a prostitúció morális és higiénikus veszedelmeit. [...] 3 író, újságíró, szerkesztő, rendőrtudósító, műfordító (1879-1944). Tábori Kornél, a modern magyar riportázs és a bűnügyi riport megteremtője Magyarországon. Hihetetlen sokoldalú és színes újságírói és írói tevékenységet végzett. Rendőri riporterként kezdett dolgozni, megszervezte a rendőrújságírók szervezetét, később a Távol-Kelet gyarmatosításáért induló orosz-japán háborúban (1904-1905), majd az I. világháborúban haditudósító lett. Igen befolyásos embernek számított. Kutatói-írói munkásságát rendkívül ügyesen tudta a nagyközönségnek is - pénzben is kifejezhető - sikerrel bemutatni, mindig nagy érdeklődést keltő témákhoz nyúlt (hipnózis, bűnüldözés, bűnözői élet stb.). Számos publicisztikai, szociografikus indíttatású riportkötetben rajzolta meg a nagyvárosi közélet és szubkultúra képét, a fővárosi rendőrség, de mellette az alvilág történetét is. Évekig szerkesztette a Detektív Szemlét, amelybe a Nyugat jelesei is írtak. Minden technikai újdonság - akárcsak barátját, Karinthy Frigyest - lázasan érdekelte (aviatika, fényképészet, mozi stb.). 1914-ben ő maga is rendezett egy némafilmet. 4 Rendőrfogalmazó, a rendőrségi Sajtóiroda vezetője 1908-ig. A Sajtóiroda munkatársaként és bűnügyi fotósként kezdett Tábori Kornéllal dolgozni. Több bűnügyi riportkötetben - saját élményeik alapján - írták meg a nagyvárosi bűnözés rajzát. Buzinkay Géza szerint: „Székely szakított a korábbi rendőrségi felfogással, és szinte a tudósítók szemével tekintett az együttműködés elé. »Még sehogy sem ment át a köztudatba, hogy a rendőrség és a sajtó egymásrautalt tényezők - írta visszaemlékezésében. - Mintha az a felfogás uralkodott volna, hogy a sajtó kiszolgálása inkább egy kellemetlen tehertétel. A rendőrségnek reklámra, vagy mi egyébre semmi szüksége.« [...] »Ne tessék fitymálni a rendőrriportert - írta egyik 1900 körüli cikkében. - Téved, aki azt hiszi, hogy az egyszerűen egy kopott hírvigéc. Szimpla hírboy. A riporternek kell, hogy magában egyesítse a jó detektív ügyességét, az emberismerő megfigyelőképességét, a művelt ember tudását s a rutinos író gyors, könnyű tollát. Ideg és testölő hivatás. A riporter az újság lelke, a színe ... rab és fejedelem: az élet krónikása.« (Buzinkay Géza: A bűnügyi hír, a riporter és a rendőr. Budapesti Negyed, 2005/1-2. 7-28.) 128
