Regényes mindennapok - Budapesti Negyed 69. (2010. ősz)
Panorámaképek - FÉNYES LÁSZLÓ: A társadalom és a nemi kérdés. A szüzesség kérdése. A házasság. A családi állapot
- szemben a saját erkölcsi és egyéb törvényeivel - legyenek nők, akik házasságon kívül is közösülnek. Hiszen intézményei vannak e célra: a bordélyházak, az egészségügyi lapok. A társadalom tehát, hogy a családi állapot alaperkölcsét: a házasságon kívüli szüzességet fönntartsa, a nők nagyobb tömegétől egyenesen megköveteli, hogy - saját fölfogása szerint is - prostituált legyen. A kedvezőtlenebb helyzetű nőket bedobja a bordélyházak s a rendőrileg ellenőrizni nem tudott prostitúció rothadt csatornájába, hogy a család kedvező helyzetű fiainak legyen kiket használni s ezáltal a jobb helyzetű családok kisasszonyai megőrizhessék szüzességüket. [...] Erkölcs lehet-e az, amelynek fennállása ahhoz van kötve, hogy kétszer annyi erkölcstelenség legyen? A házasság [...] a férfiak gazdasági helyzetük révén teljesen elnyomták a nőt. [...] Miután azonban a nőben meglevő individuális erő őt a minden körülmények közt való lehető érvényesülésre készteti, a nők ez individuális erői keresték és meg is találták azokat a körülményeket, amelyek között legjobban tudták érvényesíteni életfeltételeiket. Ezek a körülmények pedig mindig a nő nemével állottak összefüggésben. így a nő éietfenntartási küzdelmében a nemét, a gknusát közgazdasági krtkkkí: i'icjinísx i'irri'k ki, amelyet használatra engedett a férfi közgazdasági értékeiért. A cserekereskedés legelső formái között találjuk meg a prostitúciót. A férfiak individuális erőit olyan körülményeken látjuk érvényesülni, melyek közvetlen összefüggésben nincsenek nemükkel, helyesebben nemi szerveikkel. Katona lesz, kőfaragó lesz s így tovább. Ebből él. A nő vagy asszony lesz vagy örömleány. A férfi magához veszi az asszonyt, mert nemi vágyai kielégítést keresnek, vagy mondjuk: utódokat akar. És ezzel az illető nőnek megélhetését biztosit. Miután idáig fejlődnek az állapotok, a két közgazdasági tényező - egyrészt a nő neme és másrészt az olajmagvakban vagy vadhúsban, gyümölcsben és védelemben kijáró napi részletfizetés - rendszeres elhelyezkedést kíván. Nemcsak a nő akarja, hogy odaadott testével szemben megélhetése állandóan biztosítva legyen, de a férfi is, hogy miután birtoklásába helyezte a nő testét, vele annak munkaerejét is, az csakugyan az övé maradjon. Ha portyázásra megy, más ne használhassa, ne vehesse bérbe távolléte idejére sem. így ií gazdasági okokból jött lltrk a házasság, illetve ezen át a családi állapot intézménye, mint a magántulajdon fogalmának legelemibb társadalmi szervezete. [...] 110
