Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
Kitaszítva – máshol, másként - Kunt Gergely: Az idő partján. Egy hadifogolynapló narratív pszichológiai elemzése
lóvezetés érhető tetten8. A napló kereszt- metszetét vizsgálva kitűnik, hogy túlnyomó részét a két szorgalmas írói tevékenység által közrefogott rész teszi ki, az az időszak, amikor a szavak száma mind a korábbi, mind a később keletkezettekhez viszonyítva drasztikusan visszaesik (május 20-július 16.). Érdemes azonban a grafikon fentebb vizsgált részeit más léptékben is megközelíteni. Ezt figyelembe véve a napló megkezdésének időpontjától ugyanazon hónap tizenkilencedik napjáig papírra vetett szavak számát jelző diagramrész (május 1-19.) is jóval tagoltabbnak tűnik, amelyet viszont szinte kettévágnak a május első hetének végén, s azt követően egy nappal írt rendkívül szűkszavú bejegyzések (május 7-8.). Majd tíz napon át a papírra vetett szövegekben a szavak száma újra megnövekszik (május 9-19.), de már a hónap elejére jellemző hosszú napi feljegyzésekkel nem találkozunk. Később - május 20. után — hirtelen megrövidülnek a bejegyzések, amelyek a jelen iránti teljes érdektelenséget tükrözik, s csupán az időjárásra, a főbb események félmondatos leírására, s a hazaindulásra vonatkozó kósza hírek papírra vetésére szorítkoznak (május 20-július 16.). Ennek csúcspontja a május 20. és június 3. közötti időszak. Ezen kevés szóból álló, tömör szakaszon belül is az egyik legadat- szegényebb időpont, amikor a naplóírót május 29-én elszakítják családjától, s az amerikai fogságból orosz hadifogolytáborba kerül. e Az egyes naplófüzetek által átfogott időintervallumok: május 1—május 4.; május 4-május 20.; május 20—június 26.; június 27—július 2.; július 2—július 14.; július A legpasszívabb mélypontot követően valamivel hosszabbá váló bejegyzésekben azután fokozatosan megemlít időben távoli történeteket is, amelyek később mennyiségüket tekintve a jelent tárgyaló napi bejegyzések többszörösét teszik ki (július 17-augusztus 18.). A naplóíró legutolsó bejegyzéseiben végül már ismét egyértelműen a jelen felé fordul, s nyoma sincs ekkor már a korábban említett idősíkoknak. Hiszen egyre több olyan egyértelmű jelzéssel találkozik, amely a hazaindulás bizonyosságát fejezi ki, mely augusztus 26-án végül be is következik. A napló ezzel fejeződik be. Narratívaalkotás az időkezelés tükrében A naplóírás aktivitásának bemutatását követően ebben a fejezetben az egyes idősíkokhoz kötődő, hosszabb-rövidebb múltbéli és aktuális események papírra vetésénél alkotott narratívákat veszem szemügyre. Legelemibb alkotórészeiket: az egyes mondatok szókészletét, a bejegyzések részletességét, a napi események leírását, témaválasztását is vizsgálni kívánom. Kitérve arra a - történettudományi munkákban eddig elhanyagolt - elemzési szempontra is, hogy az író által konstruált szövegben önmaga miképpen jelenik meg: aktív szereplőként, vagy ehelyett az egyes események tehetetlen elszenvedőjeként ábrázolja-e magát; illetve egyáltalán megjeleníti-e önmagát a bejegyzéseiben9. 15-augusztus 26. g Ehmann Bea: A szöveg mélyén. Pszichológiai tartalomelemzés. Új Mandálum, Budapest, 2002. 85-92. old., Pólya Tibor: Identitás az elbeszélésben. 144
