Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

Érzelem, élet és -mód a családban - V. László Zsófia: Aszód, Szeged, Genf. Egy középosztálybeli magyar lány neveltetésének állomásai

lentmond a feltevésnek, hogy a fizetett munka nem kényszerűség, hanem öncél lett volna a számára. Az, hogy az anyja miért kérte az esküvő elhalasztását, nem világos. Lehet, hogy túl fiatalnak, éretlennek tar­totta a lányát, bár maga is 17 évesen ment férjhez. Elképzelhető, hogy próbára akarta tenni a szerelmesek érzelmeit, akiket nagy távolság választott el egymástól. Lehotkay István ugyanis Besztercebányáról szárma­zott, és nem sokkal korábban ott is kapott állást. Lehet, hogy a vőlegénnyel kapcso­latban merült fel valami kétség, bár őt és családját is régóta ismerték, iskolái, mun­kája sem hagyhattak kívánnivalót maguk után.65 Minden ellenkezés dacára sincs azonban arra utaló jel, hogy Grund Alexa feltétlenül más jövőt szánt volna lányának, mint a férjes asszonyé. Vannak viszont köz­vetlen utalások arra, hogy se Grund Alexa, se Kuzma Margit nem osztotta a radikális nőmozgalmak elképzeléseit, s a nő elsődle­ges feladatának családja ellátását tartotta. „Itt a lányok tanulnak pszihológiát, filozó­fiát, szavalatot, zongorát, éneket, történel­met, tudom is én még mi mindent nem, doctorátust, angolt, németet, olaszt, spa­nyolt stb., stb. Csak kötni, horgolni nem, és fogadni mernék, nincs itt egy se, aki egy tisztességes ebédet meg tudna főzni” - kritizálta a Svájcban szokásos nőnevelést Margit,66 akire anyja otthon mindig számít­65 Lehotkay István a brassói Kereskedelmi Akadémiát végezte el és a lánykérés idején a besztercebányai fabútorgyár könyvelője és pénztárosa volt. BFL XIII.26 Lehotkay István személyes iratai. 66 Uo., Kuzma Margit levele Grund Alexának, 1904. [május közepe], 67 Uo., Grund Alexa levele Kuzma Margitnak, 1902. hatott a ház körüli teendőkben, és aki 1902 nyarától kezdve már „nagy leánykádként mindenben tudott segíteni. Örömmel je­gyezte fel naplójába, amikor megdagasztot­ta élete első kenyerét: „Büszke is vagyok rá, mert jól sikerült, büszkébb, mint egy jól sikerült francia dolgozatomra.”68 A legbe­szédesebb azonban talán anya és lánya egy­behangzó véleménye Ibsen Nórájáról: „Ib­sen Nórájáról már hallottam beszélni, de biz nincs arra időm, hogy utána néztem vol­na. Csak az iskolában beszéltek erről és mint látszik az életben sok követője van. Itt különben nagyon divatosnak és mo­dernnek találják. De ha mint te írod édes Anyám, hogy a végén elhagyja családját, úgy én is erőltet [ett]nek találom, és ha követője akad, mi különösen Franciaországban úgy van, akkor bizony nem szép a családi élet.”69 Elképzelhető, hogy Margit taníttatásá­ban szerepet játszottak anyja - valóra nem vált - tanári pálya iránti ambíciói is. Mint már korábban láttuk, ő segített Margitnak a horvát nyelvű leckék megírásában, és Do­dinak is ő volt az első zongoratanára.70 Ez­zel voltaképpen a kor középosztálybeli nőkkel szemben támasztott elvárásainak felelt meg, azaz anyai hivatását töltötte be. Az is megfigyelhető, hogy a Kuzma-házba Margit és Dodi távollétében is mindig be­járatos volt egy-két gyermek. S Grund Ale­xa nem csupán felügyelt rájuk, de olvasni, május 16.; uő.,1902. május 30. 68 BFL XIII.26 Napló 1905. szeptember 30. 69 BFL XIII.26 Kuzma Margit levele Grund Alexának, 1904. november 23. 70 BFL XIII.26 Napló 1904. szeptember 20.; BFL XIII.26 Grund Alexa levele Kuzma Margitnak, 1900. október 4. 95

Next

/
Thumbnails
Contents