Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

Szabály és hatás - Rácz Attila: Cinkotai munkásőr(dög)ök

állapotban követtek el, s 20 volt fegyverrel kapcsolatos; Krisztián korosztályából csu­pán öt fő volt érintve.19 Cinkotán már ezt megelőzően is köve­tett el munkásőr rablógyilkosságot, hiszen hasonlóan nagy port kavart fel a négy évvel korábbi eset, amikor Cserepes Gyula szol­gálati fegyverével P. Antal taxisofőrt lőtte le. Cserepes 1959-től volt munkásőr.20 Ak­kor került a HEV-hez jegyvizsgálóként, s rövidesen ismertté vált mozgalmi vonalon mint aktívan dolgozó KISZ-tag, majd veze­tőségi tag, s szakmai munkáját is kifogásta­lanul végezte. Ennek alapján vették fel 1959 októberében tagjelöltnek és munkás­őrnek, majd 1960-ban párttagnak.21 Nem mondhatnánk, hogy Cserepest a XVI. Ke­rületi Pártbizottságban különösebben lein­formálták volna. Korábban hat-hét éven át Csepelen dolgozott, és a rendőrségi vizsgá­lat megállapítása szerint kétszeresen is büntetett előéletű volt; 1956 októberében szabadult ki a börtönből, ahol lopásért ka­pott 6 hónapos büntetését töltötte. Azt is megállapította a rendőrség, hogy „ellenfor- radalmárokkal” is együttműködött, s fegy­vere is volt. Nem figyeltek fel arra sem, hogy mint KISZ-titkárt le kellett váltani, mert a rábízott munkát egyáltalán nem vé­gezte el. Több alkalommal fegyverével fe­nyegetőzött, végül legutóbb munkahelyén is BFL XXXV.33 1965. 2. őe. I. kötet. A rendkívüli események alakulása. 20 Jelentés a negyedik negyedévben történt létszámváltozásról. A felszereltek közt szerepel Cserepes Gyula is. BFL XXXV.33 1959.11. őe. 21 BFL XXXV. 1.a 4.118. őe. (1962. január 22.) 124 old. 22 UO. annyi gyógyszert vett be, hogy mentőkkel 22 kellett kórházba szállíttatni. Ahogy a zászlóalj parancsnok 1961. no­vember 22-én a XVI. Kerületi Végrehajtó Bizottság ülésén elismerte, nem volt ép­pen kivételes eset, hogy a munkásőrök a náluk lévő fegyvert nem a szocialista társa­dalom védelmére használták. „Cserepes Gyula munkásőr HÉV dolgozója rablással párosuló gyilkosságot követett el. Megnéz­tük, mi a helyzet. [...] Az emberek körüli jelenségek mellett ne menjünk el szó nél­kül. (Cserepes öngyilkossági kísérlete, melyre nem reagáltak. Fegyverrel fenyege- tődzött, és elment ez a fülünk mellett, nem vették komolyan.”23 A párt budapesti végrehajtó bizottsága nem is hagyta ennyi­ben a dolgot: a párttagsági felvételért fele­lősnek tartott négy személy ellen fegyelmi eljárást indítottak.24 Az esetek nagy része - általában ittas ál­lapotban elkövetett — fegyverrel való visszaélésről szól. 1959. február 28-án pél­dául az IKARUSZ gyárban nyereségrésze­sedés kifizetése volt, melyet követően U. György, 1957 óta munkásőr, többedmagá- val a XVI. kerületi Munkásklubba ment. Az italhoz nem szokott ember éhgyomorra egy deci konyakot és egy deci meggylikőrt fo­gyasztott keverten, „hangulatos lett, vicce­ket mesélt”, majd hazafelé indult. Útköz­23 BFL XXXV.21 a 2. őe. (1961. november 22.) 24 S. András dorgálásban, G. József és N. József meg­rovásban, P. József figyelmeztetésben részesült BFL XXXV.1 .a 4.118. őe. (1962. január 22.) 126. old. MSZMP Budapesti Bizottság Fegyelmi Bizottságának (XXXV.1.i) iratai. 319/1961. G. Józset pártbünteté­seit a Bp. VB 1964-ben törölte. BFL XXXV.1.a 4. 171. őe. (1964. május 18.) 30., 123. old. 315

Next

/
Thumbnails
Contents