Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
Szabály és hatás - Koltai Gábor: Az ószeres pártcsoport tündöklése és bukása
nek. írása jól tükrözi azt az ószeresekkel és más kereskedőkkel szembeni ellenérzést, amely markánsan jellemezte a kommunista pártot, s ami egy MDP-tag kereskedő számára meglehetősen tudathasadásos állapot lehetett. Azonban „az átképzésre alkalmatlan öregekről (nálunk55-60%)” szóló megjegyzés egy további szempontra is felhívja a figyelmet, méghozzá az ószeres pártcsoport életkori viszonyainak vizsgálatára. Már az idézet is sejteti, de a tagfelülvizsgálati névjegyzék adatai megdöbbentő módon igazolják, hogy az ószeresek pártszervezetében nagyon kevés fiatal vett részt. A harminc év alatti párttagok száma mindössze 30 fő volt, ez az ószeres párttagok számának 6,36 százalékát jelenti.46 Ezzel szemben az 50 év feletti párttagok 222 fős csoportja a felülvizsgálat előtti alapszervezet ismertkorú tagjainak 47,03 százalékát adta! Ezzel egy újabb szempontot is bevehetünk a pártcsoport felszámolása mögötti indítékokhoz: az idős, fejlődésképtelen csoport sztereotipizált képét. Ezen a ponton a tanulmány végéhez közeledve, térjünk kicsit vissza a már korábban többször is emlegetett hét pártmunkáshoz, illetve közülük is az egyik asszony, Dénes Antalné történetéhez. Bár sajnálatos módon a Marosán Györgyhöz forduló munkásnők kizárási ügyének iratai nem maradtak fenn, azonban Dénes Antalné sorsáról mégis rendelkezünk adatokkal egy másik fegyelmi eljárásnak köszönhetően. Dénesné 46 A legfiatalabb párttag is betöltötte a tagrevízió előtt a 23. életévét a névjegyzékek adatai szerint. Az életkor megállapítása annyiban hitelesnek tűnik, hogy nem a párttag által bemondott életkort, hanem az illető születési évét jegyezték fel a felülvizsgálati ívekre. esete részint azért is lehet érdekes, mert a fennmaradt iratok jól illusztrálják azt, hogy a szerény anyagi helyzetben levő embereknek, köztük az ószereseknek, mennyire nehéz sorsuk volt a világháborút követően, milyen súlyos megalkuvásokra kényszerültek egzisztenciájuk megőrzése, esetleg javítása érdekében. Másrészt története újabb szempontokkal gazdagíthatja az ószeresek korabeli helyzetének megítélését. 1949 novemberében fegyelmi eljárást indítottak Dénes Antalné ellen, amelynek során az asszonyt tagkönyve elvesztése miatt (ismét) a pártból való kizárásra javasolta - ekkor már - a V3II/19-es körzet fegyelmi bizottsága.47 A vizsgálati iratanyag tartalmazza többek között a körzet és a kerület határozatát, a körzet esetleíró feljegyzését és Dénes Antalné levelét is, amelyben történnek utalások a korábbi eseményekre is. A körzeti alapszervezet feljegyzéséből részint feltárul előttünk Dénesné II. világháború utáni életútja. Az iratokból kiderül, hogy az asszony a VIII/75-ös üzemi - azaz az ószeres - pártszervezetben volt kultúrfele- lős, később átkerült a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége VIII/3. csoportja propagandistájának, itt később ügyvezető lett. Foglalkozása eredetileg varrónő volt, azonban ideiglenesen apja helyett, annak iparigazolványával 1946-1948 között „mint üzletvezető az ószeres szakmában működött”. Ezt azonban később már le akarta tagadni, mert „tagsági könyvében önkényes javítást 47 BFL XXXV.95.Í 137. doboz, 63/1949. sz. AzMDP Budapesti Pártbizottság Fegyelmi Osztályának iratai. Vili. kerületi fegyelmi ügyek, Dénes Antalné fegyelmi ügye. (A továbbiakban: BFLXXXV.95.Í. 137. 63/1949.) 302
