Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

Szabály és hatás - Koltai Gábor: Az ószeres pártcsoport tündöklése és bukása

belül, amely kimondottan nem tekintette ezt a csoportosulást a szövetségesének.

De kik is eme történet szereplői? Mint az talán köztudott, az ószeresek (más néven handlék) azzal keresték kenyerüket, hogy házról házra járva alacsony áron felvásárolták a lakosságtól a használt vagy értéktelennek tartott árukat, hogy aztán továbbadják ezeket a zsibárusoknak.7 A zsibáru- sok pedig azok a kereskedők voltak, akik az „ócskapiacon” adtak túl szerzeményeiken.8 Budapesten 1950-ig a VIII. kerületi Teleki tér volt az a központi hely, ahol a használtcikk-kereskedelem összpontosult, itt volt az ócskapiac. Mint minden iparral, illetve kereskedelemmel foglalkozó szakmának a II. világháborút megelőző évtizedekben, így az ószereseknek és a zsibárusoknak is megvoltak a maguk egyesületei, amelyekbe a törvényesen ószeresnek és zsibárusnak elismert kereskedők tömörültek. Ezek a testületek 1945 után fokozatosan elsorvadtak, majd 1949-től már csak formálisan léteztek, így például a Budapesti Oszeres Ipartársulat a Kiskereskedők Országos Szövetsége tagjaként.

Az 1945-1949 közötti időszakot általában a kommunista diktatúrába való átmenet idejeként szokták a történészek ábrá7 A Budapest Lexikon definíciója szerint az ószeres „régi ruhaneműt, háztartási felszerelést, képet, dísztárgyat, hulladékot, tollat, szőrmét, bőröket, csontot stb. felvásárló házaló kereskedő. Összegyűjtött áruját [...] az ócskapiacon értékesíti [...]. Működésüket már 1884-ben szabályozta a főváros. Ipartársulatot

is alakítottak 1000-en felüli létszámmal.” In: Budapest Lexikon. II. kötet, L-Z. Főszerk.: Berza László. 2. átdolg. kiad. Budapest, 1993. 261. old.

8 Minderről bővebben: Bruckner: I. m., 15-27. old.

9 A testületet 1952. augusztus 8-án összevonták a zsibárusokéval Budapesti Használtcikk Kereskedők

zolni. Bár ezzel a felfogással lehet vitatkozni, az viszont tény, hogy a korszak meghatározó, majd 1949-től egyedüli politikai szereplője a kommunista párt volt Magyar- országon. A kommunista rendszert irányítók törekvéseinek egyik legfontosabb dokumentuma az 1948. június 12-14-én megalakult MDP programnyilatkozata, amely a párt célkitűzéseit tartalmazza, egyben szövetségeseit is megnevezi.10 Ezek között - nem meglepő módon - nem találkozunk a kereskedelemmel foglalkozókkal, hiszen a marxista-leninista(-sztálinista) ideológia ezt a csoportot a polgári kapitalista társadalom, azaz a szocializmus ellenségei kiszolgálójának tekintette. Ennek ellenére 1945-ben és még pár évig minden lehetséges szövetségesre, így a kereskedelemből élőkre is szüksége volt az MKP-nak és az SZDP-nek. Ezért alakíthattak később az MDP-ben külön pártszervezetet a még a kereskedőkön belül is marginális helyzetben levő használtcikk-kereskedők is. Ez az alapszervezet vált azután szét 1948. szeptember 15-én külön ószeres és zsibárus pártcsoportra.11

Az ószeres pártcsoport tagjai (négy éjjeliőrön, illetve egy-egy kárpitoson, tisztviselőn, trafikoson és háztartásbelin kívül)

Egyesülete néven, majd 1953-ban ezt is törölték az egyesületek nyilvántartásából. BFL IV.1409.k Budapest Székesfőváros Polgármesterének iratai. Egyesületi nyilvántartások és iratok. 1. doboz.

10 A Magyar Dolgozók Pártjának programnyilatkozata. In: A Magyar Dolgozók Pártja határozatai 1948-1956. Főszerk.: Izsák Lajos. Budapest,

1998.15-32. old.

11 BFL XXXV.103.b 399/3. őe. Az MDP Vili. Kerületi Pártbizottságához beérkezett tagrevíziós jelentések. Az MDP VIII/75. Ószeres Pártcsoport havi jelentése, 1948. szeptember 30.

293