Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
Testközelben - Papp Barbara: Frontszolgálat, távszerelem (Egy tizenéves lány második világháborús levelezése)
mi presztízs szempontjából is pozitív fejleményként értékelte, amely egy hajadont - bármilyen előkelő származású, művelt és jól nevelt lett légyen is — nem illethette.16 Az ekként házasodottat mindazon jog megillette, amely a hagyományos módon házasságot kötőt: a férj nevének felvétele; a később született gyermekek automatikusan törvényes származásúnak nyilvánítása és örökössé válása; a vagyon feletti rendelkezés joga; az esetleges özvegyi nyugdíj. Katona (esetleg: hősi halott) feleségeként élni az átlagos asszonyénál kiemeltebb helyzetet jelentett, hiszen a környezetnek már a honvéd menyasszonyára is bizonyos tisztelettel illett tekintenie, ahogy a középosztálybeli hölgyek talán legkedvesebb újságírója állította: „Az ő szerelme előtt leveszik a kalapot. A szájak elhallgatnak, s a tréfa elhal az ajkakon.”17 Azt, hogy a háborús hősök családtagjainak számos kedvezmény is jár az általános megbecsülés követelménye mellett, már tapasztalhatták a második világháborús katonamenyasszonyok, hiszen az első világháború hadiözvegyei, hadiárvái mindenképpen előnyben voltak a tandíjak, segélyek, állások stb. odaítélésénél; de még szavazati jogot is biztosíthatott édesanyjának az elesett fiú, ha két testvére még életben volt (az 1922-es szabályozás a nők szavazati jogát 4 elemi végzettség mellett három törvényes élő gyermekhez kötötte, viszont a fronton meghaltak élőknek számítottak). Az újdonsült férjeknek bizonyos megnyugvást jelenthetett, hogy esetleges halálukat kőié Lásd : Gerely Jolán : Majd ha asszony leszek... Korda, Budapest, 1941. i? Papp Jenő: Katona-menyasszony. Magyar Nők Lapja, 4. évf. 16. szám, 1942. június 1.1. old. vetően biztosított volt a szeretett leány jövője - már amennyiben volt említésre méltó vagyona vagy nyugdíjas állása a távollévő házastársnak. Az anyagi és társadalmi előnyökön túlmenően a távházasságot azonban mégis a túlélés gondolata, a lelki egészség javítása, karbantartása szempontjából kell jelentős intézménynek tekintenünk. A levelezés, a kis csomagok, mind azt erősítették a katonákban, hogy a civil világ hétköznapjaitól gyakran oly’ idegen körülmények és események között is van értelme kitartani, hiszen ha vége lesz a borzalmaknak, egy kedvessel való találkozás ad esélyt a további élethez. Hiszen trauma- tikus helyzetekben döntő jelentőségű a szeretett lény létének tudata: akiért érdemes élni, akiről lehet gondoskodni, akire lehet gondolni, s aki rám is szeretettel gon- dől. Ezért ha nem is vont a harcolók köré olyan varázslatos pajzsot a szerelem és a kapcsolattartás lehetősége az otthoniakkal, mint ahogyan azt a korabeli sajtó élénk színekkel ecsetelte, valóban volt jelentősége a különféle kommunikációs formáknak, a felek között tett ígéreteknek, a biztos jövő fölvetítésének. A propaganda persze nem érte be ezzel az „egyénmentő” funkcióval, és a honvédekkel való levelezést, a csomag- küldést, a távházasságot mindenekelőtt a hazáért végzett szolgálatként igyekezett beállítani. Milkó Klára ugyan nem kötött távházasságot, de hagyományos házasságkötést bizony tervezett katona jegyesével, és a háború idején komoly levelezést folytatott is Lásd: Herman, Judith L. Lewis: Trauma és gyógyulás. Ford. Kuszing Gábor. Háttér - Kávé NANE, Budapest, 2003. 26
