Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
A közélet mint magánélmény - Bojti Ferenc: Találkozás egy (másik) fiatalemberrel
hallgatóm ügyes manipulációs technikájának köszönhetően először rá is bólintottam. Aztán az első konspirációs találkozón a Körönd eszpresszóban - előtte két napig nem aludtam - lemondtam az egészet. Hiába fenyegetőzött, hogy el akarom-e végezni az egyetemet, én fel se fogtam, mit mond, csak azt hajtogattam, hogy nem csinálom. Végül aztán megelégelte és dühösen elbocsátott: mehettem.15 Az egyetemen az eseményeket vegyes érzelmekkel fogadták. A pszichológia tanszék egyik fiatal oktatója, aki „Jutka” fedőnéven írt ügynöki jelentéseket, áprilisi hangulatjelentésében a következő jellemző véleményeket jegyzi fel:- „ Nagy bajban kell lennie a Pártnak, ha egy ilyen okos fiú, mint a Pór, ártalmasnak számít!- Ez csak a kezdet. A balosokkal kezdik, majd jönnek a revizionisták.- Nem komoly, csak mártírkodnak, romantikaéhségbőlfakad az egész.- Sokkal hamarabb lehetett volna őket izolálni, ha kapnak fórumot a nézeteiknek, úgyis kiröhögték volna őket, nem számíthattak nálunk tömegbázisra. Viszont a legális lehetőségek fokozatos betiltása illegalitásba szorította őket, s még tömegeket is biztosított. ”16 Az utóbbi vélemény azok reformillúzióit idézi, akik az új mechanizmus bevezetésétől egyebek közt a társadalmi demokrácia erősödését is remélték, és biztatást kaptak a Prágából érkező hírekből a demokratikus, „emberarcú” szocializmus kísérletéről. A hatalom azonban nem osztotta ezeket az illúziókat, nem akart és nem is tudott másként cselekedni, mint amit saját logikája diktált. „Jutka” még április 9-én arról informál, hogy az „érintett évfolyamok hallgatóit tájékoztatták a letartóztatásokról és a kihallgatásokról. Olyan hírek terjednek, hogy mindenütt figyelik a hallgatókat az egyetemen és rejtett magnók vannak felszerelve pl. a filozófia tanszéken.”17 Bő félévvel később pedig arról számol be szóban a tartótisztjének, hogy „Nem tud konkrét jelentést adni az ELTE Bölcsészkaron uralkodó hangulatról, mert a karon a bizalmatlanság légköre uralkodik és nem beszélnek egymás előtt. Többszörös áttételen keresztül hallotta, hogy a hallgatók egymást figyelmeztetik, hogy vigyázzanak, és ne mondják el nyíltan véleményüket. ”18 Figyelmem ebben a légkörben más felé fordult, egyre jobban a cigánykutató kör munkája kezdett érdekelni. Ez legális tevékenység volt, a kari KISZ-bizottság égisze alatt, ám mégis autonóm módon szerveződött és működött, miként a Bakos István vezette néprajzkutató csoport, s biztosan volt még néhány hasonló más is. A csoport szellemi vezetője Szegő László orosz-kínai szakos hallgató és „nyelvzseni” volt, aki számos egyéb nyelven is tudott, így többek között oláhcigányul (románi) is. Laci kezdetben egyedül járta a Pest környéki cigánytelepeket, és dalokat, meséket gyűjtött hordozható magnójával, majd egyre inkább a cigányság szociológiája kezdte érdekelni. Ebben a fázisban kapcsolódtam be én is a munkálatokba, majd további néhány fiú és lány csatlakozott 15 Mindennek semmi nyoma az Állambiztonsági Szol- 16 ÁBTL 3.1.2. M-31277 „Jutka" fn. 53. old. gálatok Történeti Levéltárában. Álmodtam volna? u Uo., 54. old. Ahhoz túl eleven és arcpirítóan szégyenteli az emlék, is Uo., 59. old. 239
