Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
A közélet mint magánélmény - Gerhard Péter: A politika személyessége
hát még Pesten tartózkodott ekkor, mivel csak felesége halála után tért vissza Komáromba. Kérdéses, hogy Táncsics Mihály miért nem került fel a névjegyzékre: ő 1878-ban még a józsefvárosi névjegyzéken szerepelt, de a későbbiekben sem a ferencvárosi, sem a józsefvárosi választók között nem található meg - pedig 1881-ben minden kétséget kizáróan a IX. választókerületben lakott.18 Elképzelhető, hogy Táncsics, aki 1848-ban Siklós, 1869 és 1872 között pedig Orosháza országgyűlési képviselője volt, az 1874-es választójogi reform nyomán elvesztette választójogát.20 Táncsics Eszter és Csorba Géza esküvőjük napján, 1873. február 1-jén kezdtek közös naplót vezetni, amelybe felváltva írtak. A közös naplóban több ízben utaltak arra, hogy mindketten vezettek emellett saját iá BFL IV.1405. Budapest Székesfőváros Központi Választmány iratai 1. doboz, 1878., 1881. és 1884. évi választói névjegyzékek, Vili. és IX. választókerület. Táncsics Mihály gyászjelentése szerint halálakor, 1884-ben utolsó lakása a Vili. kerületben, a Bodzafa - a mai Rökk Szilárd - utcában volt. 19 Táncsics Mihály országgyűlési képviselővé történt megválasztásairól, majd 1872-es sikertelen újraválasztásáról lásd: Táncsics Mihály: Életpályám. Magvető, Budapest, 1978. 321-322., 449., 478-479. old. 1874-ben Táncsics a Vidats János halálával megüresedett dunapataji kerületben is megpróbált képviselőjelöltként fellépni, nem sok sikerrel. Táncsics Eszter és Csorba Géza naplója. Válogatta és szerkesztette Búza Péter. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1994. (A továbbiakban: Táncsics-Csorba). 115. old. 20 Az értelmiségi alapon választásra jogosultak közül a lelkészek, segédlelkészek, tanárok, tanítók, községi jegyzők és kisdedóvók esetében a választójogosultság feltétele lett a hivatalos alkalmaztatás, Táncsics pedig ekkor már semmilyen külön naplót is, ezek azonban nem maradtak fenn. A közös naplót 1876-ig folytatták, a férj ez év február 28-án írt utoljára bele, míg Táncsics Eszter még az év végéig vezette, igaz egyre rövidülő bejegyzésekkel. A napló félbehagyásának magyarázata nem derül ki, házasságuk ugyanis Eszter 1881-es halálával ért véget. A mindmáig a leszármazottak által féltve őrzött napló elemzését megnehezíti, hogy a kiadott változat a teljes szöveg mindössze 40 százalékát tartalmazza, igaz, a közreadó, Búza Péter állítása szerint a napi bejegyzések nem lettek meghúzva, csak teljes napok maradtak ki a kiadott szövegváltozatból.21 Sajnálatos módon a napló hiányos, elveszett például az a füzet is, amely az 1875-ös országgyűlési választások időszakáról számolt be. Mindezek ellenére megítélésem ilyesfajta alkalmazásban nem állt. 1874: XXXIII. te. 9. §. Magyar Törvénytár, 1872-1874. 316. old. Az is elképzelhető, hogy adóhátraléka miatt nem került fel Táncsics a névjegyzékre, 1874-től 1899-ig ugyanis az adóhátralékosok sem gyakorolhatták választójogukat. Táncsics választójoga már 1848-ban is problematikus volt: a siklósi választókerületben Táncsics ellenében fellépő Batthyány Kázmér kortesei „(...) azt terjesztették, hogy engem nem lehet megválasztani, mert nincs birtokom, mit a választási törvény megkövetel: és mert én fogságban voltam. Az első érvet Tamóczy N, nagyharsányi bíró azzal semmisítette meg, mi szerint kínyilatkoztatá, hogy egész telekből földbirtokának felét nevemre örökségül átíratja; a másik érvet pedig a választó azzal tette semmivé, hogy kínyilatkoztatá, miszerint Kossuth Lajos is fogságban volt, és mégis épen Pest belvárosa választotta meg képviselőjévé." Táncsics Mihály: I. m„ 321. old. 21 Táncsics - Csorba: I. m., Búza Péter előszava. 9. old. 187
