Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
A közélet mint magánélmény - Gerhard Péter: A politika személyessége
A strukturális elemzés problémái Az egyén politikai beállítódásának kérdése komplex jelenség, a tömegdemokráciákra jellemző felmérések mégis csupán egy-egy kiragadott aspektusát próbálják értelmezni, azaz legfeljebb csak parciális magyarázatokra törekszenek. A rendi társadalomban az egyén viselkedését még jóval inkább megmagyarázta az illető rendi állása, mint a modern társadalom tagjainak esetében bármely-elemzés alá vont-változó. Érdemes azonban megvizsgálni az olyan, az egyéni viselkedést pusztán a társadalmi státus alapján immár meg nem magyarázó kontextusokat, amelyekben már nem beszélhetünk rendi viszonyokról, viszont nem beszélhetünk még tömegtársadalmakról sem. Az ilyen társadalmakban - például a 19. század második felének Magyarországán - még talán könnyebben lehet a válasz3 Csekő Ernő: Törvényhatósági választások Tolna megyében 1871-1917. In: Tolna megyei levéltári füzetek 10. kötet. Szerk.: Dobos Gyula. Szekszárd, 2002. 5-82. old. 4 Kövér György: Taksás nemesek Tiszaeszláron a 19. század közepén. Módszertani esettanulmány. In: Emlékkönyv Orosz István 70. születésnapjára. Szerk.: Angi János-ifj. Barta János. Multiplex Media - DUP - Debreceni Egyetem Történelmi Intézet. Debrecen, 2005. 227-241. old. 5 Cieger András: Érdekek és stratégiák. A helyi politikai elit érdekérvényesítési lehetőségei a kárpátaljai régió vármegyéiben a dualizmus időszakában. Korall, 13., 2003. szeptember 3. 87-106., vagy tágabb kitekintésben: Lipp, Carola: Kinship Networks, Local Government, and Elections in a Town in Southwest Germany, 1800-1850. Journal ot Family History, 30. évf., 2005. 347-365. old. 6 Bácskai Vera: Pest társadalma és politikai arculata tói magatartást kevésbé összetett magyarázó modellek keretében leírni. Nyilván ezzel a körülménnyel is összefügg, hogy egy-egy változó kiemelésére bőségesen akad példa a lokális és az országos választói magatartást ebben az átmeneti időszakban tárgyaló történeti irodalomban. így magyarázó elvvé emelkedhet az etnikai-felekeze- ti kötődés, illetve a földrajzi környezet , de a régi rendi társadalomban betöltött pozíció4 vagy akár a családi-rokonsági kapcsolatrendszer továbbélése is.5 A választópolgárság foglalkozási kategóriák alapján történő elemzésére több példa is akad a magyar történetírásban6, a leadott szavazatok társadalmi státus szerinti megoszlásának vizsgálatára pedig Horváth J. András tanulmánya szolgálhat minta gyanánt.7 A - társadalmi státussal összefüggő - foglalkozás a választói magatartás szempontjából kétségkívül valamilyen mértékben magyarázó erővel bír, hasonlóan a már 1848-ban: a választók és megválasztottak összetétele alapján. Tanulmányok Budapest Múltjából, 19. évf. 1972. 283-325. old.; Tilcsik György: Az első népképviseleti országgyűlés választójogi névjegyzékeinek felhasználási lehetőségei a társadalomtörténeti kutatásokban. In: Rendi társadalom - Polgári társadalom 2. Kutatás- módszertan. Szerk.: Erdmann Gyula. Békés Megyei Levéltár, Gyula, 1989. 371-384. old.; Koroknál Ákos: A dualizmus kori parlamenti választásoka Délkelet-Dunántúlon. (Módszertani kísérlet a választási statisztikák és választói névjegyzékek elemzésére.) I. rész. In: Baranyai Helytörténetlrás 1983-84. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve. Pécs, 1985. 85-140. old., II. rész. In: Baranyai Helytörténetírás 1985-86. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve. Pécs, 1986.215-297. old. 7 Horváth J. András: Józsefváros választópolgársága az 1884. évi képviselőválasztás tükrében. FONS, 15. évf. 1998. 4. sz. 481-525. old. 182
