Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
A közélet mint magánélmény - Gerhard Péter: A politika személyessége
A politika személyessége GERHARD PÉTER E gyik korábbi írásomban kísérletet tettem a választók és a választói magatartás-elsősorban foglalkozási kategóriák alapján történő - kvantitatív elemzésére az 1878-as és 1881-es budapesti IX. választó- kerületi országgyűlési képviselő-választások választói névjegyzékei és a leadott szavazatok alapján.1 A következő két esettanulmány a politika és az abban részt vevő egyén szereplehetőségeivel kapcsolatos problematikát járja körül. Ehhez a választói névjegyzékekre jellemző, számszerűsíthető adatok mellett narratív forrásokat - önéletírások, pamfletek, újságcikkek vagy a különféle magániratok szövegeit - is felhasználtam. Az első esettanulmányban a hivatalnoki kar kormánypártiságának, illetve a választói névjegyzékek foglalkozási kategóriái megbízhatóságának problémáját állítom a középpontba. A második elemzésben a családi-rokonsági kapcsolatoknak a politikai participációra gyakorolt szerepe kerül terítékre: egy család történetén keresztül próbálom bemutatni, kikből válhattak a weberi fogalomhasználat szerinti honoráciorok (ez egészen mást jelent, mint a magyar történelemből ismert honorácior fogalma), azaz a helyi politikai viszonyokat meghatározó, a jelöltállítási és kortesfolyamatban kulcsszerepet betöltő személyiségek.2 1 Gerhard Péter: Az 1878-as és az 1881 -es országgyűlési képviselő-választások a budapesti IX. választókerületben. FONS, 15. évf. 2008.4. sz. 375-424. old. 2 Weber, Max: Állam, politika, tudomány. Tanulmányok. Budapest, KJK, 1970. 414-415., Max Weber: A politika mint hivatás. In: Uő,: Tanulmányok. Osiris, Budapest, 1998.180. old. 181
