Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
Kitaszítva – máshol, másként - Kunt Gergely: Az idő partján. Egy hadifogolynapló narratív pszichológiai elemzése
Az e kútfőket tárgyaló szakirodalom sajnos 23 nem vette át Lejeune kiváló terminusát, aki naplótipológiájában ezeket a forrásokat rendkívül találóan krízisnaplóknak, nevezte. Definícióját alkalmazva és pontosítva, magam azokat a feljegyzéseket sorolom ebbe a kategóriába, amelyeket a szerző egy válságosnak megélt periódusban készített. Ezeknek a naplóknak sajátos jellemzőjük, hogy általában egy viszonylag rövid időszakot fognak át. Számos példa mutatja, hogy a krízis- helyzetekben - a betegségtől a frontszolgálatig — gyakorolt naplóvezetés általános tevékenységnek tekinthető, s néha olyan embereket is írásra kényszerít, akik nem rutinos toliforgatók. Ezen kényszerű élethelyzetek stresszkeltőek, nagyfokú alkalmazkodást kívánnak az egyéntől, kimenetelük többnyire megjósolhatatlan, kontrollálhatatlan és kiszámíthatatlan. A diariumok általános jellemzője, hogy mivel a szerző társas kapcsolatai megszűnnek, kommunikációs vákuumba kerül, s a napló hangsúlyozottan virtuális társsá válik, „akivel” a naplóíró - korábbi bizalmas kapcsolatait pótolandó - egyoldalú kommunikációt folytat. Persze, hogy egy konkrét naplóíró esetében milyen pszichés védekezési formák érvényesülnek, az illető a stressz, a trauma 23 Pihurik Judit: Naplók és memoárok a Don-kanyarból, 1942-1943. Napvilág Kiadó, Budapest, 2007., Szenti Tibor: Vér és pezsgő: Harctéri naplók, visszaemlékezések, frontversek, tábori és családi levelek az első világháborúból. Magvető, Budapest, 1988. 24 Pennebaker, James W.: Rejtett érzelmeink, valódi csökkentésére milyen stratégiát alkalmaz, ez egyénenként változik. A krízisnaplók írásának többnyire legfőbb célja - amint már utaltunk rá-, hogyannak írója az érzelmileg felzaklató események szavakba öntésével levezethesse a ránehezedő stresszt. A trauma, a stressz verbalizálása24 az elfojtás gátlásának feloldását szolgálja. Lehetőséget biztosít a szerző számára, hogy ne félelmein, veszteségein rágódjon, hanem - egy általa konstruált s általa kontrollálható narratívába illesztve - próbáljon meg érzelmileg eltávolodni tőlük. Más szerzők a pszichológiai szakirodalomból jól ismert elhárító mechanizmusokat alkalmazzák a megküzdés részeként. Ezekkel a terminusokkal azonban csak részben írhatók le azok a komplex individuális pszichés védekezési stratégiák, amelyek naplóírónként igen eltérőek. Jelen esetben kevésbé beszélhetünk a trauma, a stressz verbalizá- lásáról. Ehelyett a szerző naplójának lapjain a jelennel szembeni pozitív, biztonságos, kontrollálható, számára jelentést és értelmet hordozó történetekből álló verbális ellenvilágot konstruált. Ebbe menekülhetett el, s ennek segítségével erősíthette meg identitását a válságos, önértékelését több helyen kikezdő szituációban. önmagunk: Az őszinte beszéd és más írás gyógyító ereje. Háttér Kiadó, Budapest, 2005., Pennebaker, James W.: A stressz szavakba öntése: egészségi, nyelvészeti és terápiás implikációk. In: László János - Thomka Beáta (szerk.): Narratív pszichológia. Narratívák 5., Budapest., 2001. 189-205. old. 160