Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
Kitaszítva – máshol, másként - Kunt Gergely: Az idő partján. Egy hadifogolynapló narratív pszichológiai elemzése
mást. A napló írása és az új füzet megkezdése az időnek egyfajta tagolását adja, mérték- egységként funkcionál, így kreálva egy belátható, kézzel fogható időintervallumot. Másrészt a kilátástalan jövő kontrollálását is elősegíti, így hozva a várva várt szabadulást érezhető, beszámítható, kézzelfogható közelségbe. Az idő ilyen jellegű relatív tagolásának funkciójáról a későbbiekben még bővebben lesz szó, melynek középpontjában minden esetben a hazatérés áll. A négy hónapon át vezetett naplóban5 az idő kezelése szakaszonként, néha még naponként is eltérő. Rövid és valós jelentéssel bíró pontos áttekintést adni a forrásról hagyományos narratív szövegalkotással szinte lehetetlen. Ezért a teljes áttekintés végett az egyes bejegyzések hosszát és az abban előforduló időperspektívákat (múlt, jelen, jövő) egy diagramon ábrázolva igyekszem a napló teljes egészéről átfogó képet adni. Az első három 1944-es bejegyzés illusztrálásától eltekintettem, hiszen ekkor még a szerző nem folytatott rendszeres naplóírói tevékenységet, így azon feljegyzéseit nem követték újak, ezért a diagram kezdődátuma május első napja. A forrásban három időkezelési technika különíthető el élesen. Az egyes napi be5 A vizsgálódás fókuszában a napló áll, Így csak részben fogok kitérni arra az 1945. július 7-én családjának írt levélre, amelyet nem a napi feljegyzések közé szúrt be, hanem külön papírra mint valódi levelet írt meg. 6 Azokat a szövegrészeket, amelyek a családra vonatkoznak, de bennük a kommunikációra való utalás az igeragozásban nem található meg, nem számítottam ide. Ilyen pl.: Május 31. „Mi van Velünk?"; Június 4.: „Gondolatom rájuk-rájuk fordul. Az én aggódó feleségemre, tele gonddal, pici buta szöszke Ilikémre az én rossz okos kis jegyzések olykor tartalmaznak megemlékezést néhány nappal korábbi eseményekre vonatkozóan is. Annak ellenére, hogy a szerző múlt időben fogalmaz, a diagram készítésekor ezeket mégis a tágabban értelmezett jelenhez soroltam. így a jelen fogalma kitágult, hiszen minden olyan múlt idejű írást idesoroltam, amely a napló rendszeres vezetését követően történt. Ennek megfelelően a múlt jelentése valójában inkább a régmúltvÁ jelölhető, ide azonban csak azokat a bejegyzés-töredékeket vettem fel, amelyek a napló megkezdését megelőzően történtek. A harmadik kategória a korábbiaknál jóval komplexebb. így ide a jövőre vonatkozó terveket, a gazdálkodásra, életvezetésre vonatkozó tanácsokat tartalmazó szövegrészieteket számítottam. Illetve azokat az összefüggő részeket,6 ahol a szerző kifejezetten a hozzátartozóival való fiktív kommunikációvá használja fel a naplóírást, leveleket ír számukra, vagy egyes családtagokhoz intéz monológokat.7 A diagramon a napi bejegyzések hosszát tekintve kirajzolódik, hogy míg a legkorábbi bejegyzések (május 1-19.) egyenletes napi írói tevékenységet tükröznek, addig a grafikon később papírra vetett részein (július 17-augusztus 18.) kevésbé aktív napfiamra és az öreg Mártára ki már érti és tudja hogy Apu után sírni is kell és félni hogy mi lesz Apu nélkül Velük." 7 Ezek a naplólevelek formailag megfelelnek e „műfaj" elvárásainak, azonban nem tekinthetők valós leveleknek, mert nem önálló egységek, hiszen a napi feljegyzések közé ékelődnek be, az egyetlen, már említett esetet leszámítva. A levélnek elsődleges szerepe, hogy kommunikációs eszközként funkcionál, e fiktív leveleknél ez az ismérv nem teljesül. 143
