Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

Érzelem, élet és -mód a családban - Géra Eleonóra: "Kérd[d] az Urat, hogy tegyen téged végre igazán kicsivé és szerénnyé!"

séget találtak-e az Ő vérében, nem tudom megállapítani |...]”.53 (1864. április 9.) Sophie, az idősebb leánytestvér úgy tűnik megmaradt a vallásgyakorlás hagyományos (liberális) keretei között.54 Hermine megpróbálta Sophie-t is utazásra ösztönözni, bár az ő esetében valószínűleg csupán hosszabb látogatásról lehetett volna szó, hiszen Hermine tudta: mintaháziasszony nővére nem diakonisszának született. „Gyakran gondolkozom azon, hogy neked itt igazán boldognak kellene érezned magad. Nagyon kívánom, hogy felüdülésed érdekében bárcsak ide jöhetnél, amire bizonyosan te is vágysz. A kivételes tisztaság, a rend, a friss, tiszta levegő és különösen a sok szép virág nagyon tetszene neked, jót tenne és megerősödnél.” (1863. július 1-17.) „O, mennyire örülnék, ha Sofie egyszer mindentől megszabadulna, ami még visszatartja attól, hogy egészen átadja magát az Úrnak” - írta Hermine 1864 decemberében.55

A kiutat a mindenki számára kellemetlenné vált helyzetből egy házasság jelenthette: Sophie feleségül ment Schneller Vilmos kőszegi lelkészhez. Bátyja, Hermine és Marie hiába óvta attól a lépéstől, hogy „e lelkileg halott városba” menjen férjhez, ráadásul egy számukra nem eléggé vallásos férfihoz.56 Hermine reakciója a házasság hírére magáért beszél: „Azután csak

53 Bodoky 11.: I. m., 44, old.

54 Sophie rossz hangulatáról és Marie-val szembeni bizalmatlanságáról Id. BFL XIII.42. Theodor Herminéhez. 1864. október 8.

55 Uo., Hermine Theodorhoz. 1864. december 26.

azt csodálom, hogyan lehet még Schneller szerelmes, nem túlságosan öreg már? S Sophie, a szegény Sophie benne találta meg a másik felét, a védelmezőt a nehéz időkben, a kísérőt a Mennybe? Ha aztán igazi anyja lesz a hét gyermeknek, úgy az minden bizonnyal szeretetmunka. De minden olyan gyorsan jött, volt ideje ezt Sophie-nak átgondolni?”.57 (1865. október 17.) „Nekem Sophie olyan kedves, s Isten egy igaz gyermekét kívántam volna férjéül.”58 (1865. november) Sophie azonban nem hallgatott a rokonságra, hozzáment a hétgyermekes özvegyemberhez, a család pedig lassanként megbékélt a helyzettel. „Ha Sophie igazán komolyan gondolja - mondja Theodor - és kér az Úrtól erőt és bölcsességet, akkor Kőszegen nagyon áldottan tevékenykedhet. Ugyan Schneller régóta nincs azon a ponton, ahol lennie kellene, de örülök, hogy elmondhatom, a diakonisszaügy nagy barátja.”59 (1865. november 21.) Mint később kiderült, Sophie jól választott, testvérei is kénytelen-kelletlen elismerték: jól illik hozzá a vidéki lel- készné szerepe, a maga uraként kiválóan helytáll a nagy háztartás úrnőjeként, neveli mostohagyermekeit, majd később a sajátjait, sőt, példásan gondját viseli a gyülekezet rászorulóinak is. Édesanyjuk szívesen időzött a Schneller házaspárnál, viszont Auguste inkább Theodor családját részesí56 Uo., Hermine édesanyjához 1864. szeptember 23.

57 Uo., Hermine Theodorhoz. 1865. október 17.

58 Uo., Hermine Marie-hoz. 1865. november.

59 Uo., Theodor Herminéhez. 1865. november 21.

137