Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
Érzelem, élet és -mód a családban - Lukács Anikó: Fogyasztás és mindennapok. Budapesten, a II. világháború első éveiben, családi iratok tükrében
lamiért, mindig úgy gyönyörködöm a laká13 sunkban, pedig most nincs is rendben.” Cselédek A lakáshoz tartozó cselédszobának általában volt lakója, az időnként változó mindenest a napló keresztnevükön vagy „leányaként említi. Az élet jelentős mértékű drágulását talán a legjobban a háztartási alkalmazott bérén lehet lemérni: míg 1941 végéig 35 pengőt fizettek cselédjeiknek, 1944 februárjában ez a költség már 100 pengőt tett ki; a bérhez járult még az OTI-nak fizetett kisebb összeg, valamint a cseléd étkezésének költsége. A leányok alkalmanként, például karácsony táján, kisebb ajándékokat is kaptak: pl. 1941. december 13.: ruhaszövet a lánynak, 15 pengő; abrosz Húsnak (aki Magda édesanyjának alkalmazottja volt, és időnként az Újpesti rakparton is besegített) 7,5. A háztartási alkalmazott nélkülözhetetlen volt számukra, a háztartás működtetése csak cseléddel volt elképzelhető, és amikor éppen nem volt, háztartást sem vezettek. „Egy hónapig nem lehetünk lány nélkül különösen most, mikor nagytakarítást kell csinálni.” 1940. szeptember20.; „...Pesten is vendéglői kosztot kell majd enned, tekintve, hogy lány nem lesz...”14 1940. augusztus 12. — írta Magda férjének. A mindenesen kívül alkalmanként más segítséget is igénybe vettek, így járt a házhoz mosónő (évente 3-4 említés), varrónő, ritkán takarítónő (évi 1-2 alkalom), illetve 13 BFL XIII.33 Balogh Magdolna Balthazar Gézának, 1940. augusztus 31. valaki rendszeresen segített a fahordásnál is. Meglepően sokszor szerepel borravaló a kiadások között, amely talán a gyakori látogatások alkalmával a vendéglátók személyzetének adott kisebb összeget jelentette, a legtöbbször azonban nem lehet megállapítani, ki és milyen szolgálatért részesült borravalóban - leszámítva 1943 szeptemberét, amikor a házaspár gyermekének születésekor az orvosnak vásárolt likőrön kívül (148 pengő, a havi összkiadás több mint 10 százaléka) még 102 pengőnyi borravalót is szétosztottak a kórházban. Élelmiszerek Balthazárék kiadási feljegyzései a háborús hátország fogyasztásának központi korlátozása idején keletkeztek. Éppen a napló megnyitásának hónapjában, 1940 áprilisában vezették be a jegyrendszert, elsőként a cukorra és a zsírra, a következő hónapokban, illetve években pedig számos más alapvető élelmiszerre (kenyér, liszt, tej, hús stb.), ráadásul az élelmiszerárak is folyamatosan és jelentős mértékben emelkedtek. A napló tehát egy fogyasztási szempontból speciális időszakban keletkezett, amikor az élelmiszerfogyasztást leginkább (és az idő előre haladtával egyre inkább) a külső körülmények, a kínálat és a központi elosztás határozták meg, az egyéni ízlés és szükségletek minden bizonnyal csak kisebb mértékben érvényesülhettek. Az élelmiszerre fordított összeg a vizsgált időszakban az összes kiadás mintegy 14 Uo., 1940. augusztus 12. 110