Lovik Károly - Budapesti Negyed 67. (2010. tavasz)

Kelemen Zoltán: A dilettantizmus dicsérete. Lovik Károly a századforduló irodalmában

írt operettlibrettót, például Szabados (Szvoboda) Béla zeneszerző Felsőbb asszonyok című zeneművére, melynek premierje a Népszínházban volt, 1904. március 26-án.

Földi Mihály a Nyugat 1927. 7. számában Halott író könyve címmel hosszabb ismertetőt írt az előző évben posztumusz megjelent Asszonyfej című kötetről, mely Lövik elbeszéléseit tartalmazta Vass László Előszavává-, ez a későbbi, Thurzó Gábor szerkesztette Ködlovagok kötetben szereplő esszéjének előtanulmányaként olvasható. Földi érzelmes fölhangokat gyakorta alkalmazó beszámolója a „krónikaíró” Krúdyt igazolhatja, amennyiben a tizenkét éve halott íróról olyan elbizonytalanítóan sejtető távolságtartással ír, mintha legalábbis Petőfi Sándor vagy inkább Balassi Bálint kortársa lett volna. Mások emlékezetére, hallomásokra hivatkozik Lovikkal kapcsolatban. Recenziója nagyrészt a novellák cselekményének ismertetése vagy olvasói hangulatok fölidézése a művek kapcsán, de a korban egyre ismertebbé váló buddhizmus63 felé is nyitja Lövik lehetséges világait, habár ez a hatás filológiailag nem mutatható ki az életműből. A Lövik műveiben megjelenő végtelen vadon és a keleti puszták egyszerre idézik Turgenyev vadászelbeszéléseit és a szerző saját invencióját, mely a magyar nemzetkarakter keleties alapállását tartja kiindulópontnak, de hogy ebbe milyen mértékben érthető bele a buddhizmus, annak is inkább a Földi által szabadon értelmezett, halálvággyal rokoní63 Lásd például Lénáid Jenő: Dhammó. Bevezetés a Buddhó tanába. I-II. Lamper R. Könyvkereskedése (Wodianer F. és fiai) Rt., Budapest, 1911. A művet olvasta többek között Krúdy Gyula is.

tott változata, arra az életmű egészének vizsgálata is bajosan adhat választ. Jellemzőbb és közelebb vihet Lövik magyarság- képének megértéséhez a Kiéber tábornok című novellában ábrázolt déli magyar táj, mely a lassú, vidéki magyar életvitel környezetét adja moccanatlan fenségességével. Szintén a történelmen kívüli mocca- natlanság áll az Egy falu fölvidéki történetének középpontjában, ezúttal azonban nem a kedélyes vagy fenséges mozdulatlanságot sugallja a szöveg, hanem az állati tudatlanság egykedvűségét.65 A purifikácó című politikai tárcaként is értelmezhető novella, mely a fiktív, de beszédes nevű Előd vármegyében játszódik, a társadalmipolitikai értelemben vett mozdulatlanságnak, „maradiságnak” előnyeit és hátrányait vizsgálja a humor eszközével. A régimódi berendezkedésű vármegye akkor indul hanyatlásnak, amikor megszüntetik a „korrupciót” és a „hatalommal való visszaélést”, és „fölvilágosult” elvek alapján vezetik tovább.66 Lövik elbeszélői gyakorlatában „az állandóságot, változatlanságot rögzítő, a helyzetet fenntartó motívumok” uralkodnak, írja Thomka Beáta.67

A hallgatás évei után a Nyugat jogutódjának tekintett Magyar Csillagtoaxx Szauder József foglalkozik újra Lövik művészetével, s a rövid tanulmány a Lövik recepció történetében fóltehetőleg először próbálja meg az életművet a magyar irodalomban elhelyezni. A hely, amelyet Szauder kijelöl Lövik számára, nem a különöst elismerő

64 Lövik Károly: Az aranykéz. Elbeszélések. Singer és

Wolfner kiadása, Budapest, 1918.143-156. old. es 45. jegyzet 59-66. old.

66 I. m. 88-96. old.

67 35. jegyzet 75. old.

165