A Csömöri úttól a Filatori gátig - Budapesti Negyed 66. (2009. tél)

I. "Budapesti emlék" Válogatás Karinthy Frigyes írásaiból

- Szervusz. A bukott férfi hajlong, és megindul a körúton. Nem sok értelme van an­nak, hogy megindult, mert ugyan hova menjen? A Schwickerrel való beszél­getés csak valami fásult, tompa érzést hagyott maga után, nem csalódottsá­got. Hiszen nyilvánvaló volt, hogy így lesz, hiszen ő nem is akart Schwicker­rel beszélni, mi dolga neki ezekkel? Mi van még hátra? No igen. Néhány utca, amin végigmegy - néhány bolt - néhány fanyar, férfias gondolat az élet ostobaságáról, az emberek hitványságáról - aztán az a kis dolog. Hagy­jon hátra valami írást? Minek? Talán egy pár sort. így: „Inkább vagyok első Uticában, mint Rómában a második...” hm, biztosan Uticában mondta ezt Caesar? Nem, nem biztos, hogy ott mondta... ott valami más történt, tud­ta, de elfelejtette... majd így írja „Inkább vagyok a halálban a második, mint az életben az első.igen, ez biztosan nagyon szép, bár ő nem nagyon érti, de azok majd, azok érteni fogják... a nyomorultak... hát csak értsék. Inkább vagyok a sírban az első... A bukott férfi szemei előtt színes, szivárványos felhőcske ugrál, a torka elszorul, és csak most veszi észre, hogy az egész idő alatt, míg ezeket elgon­dolta, majdnem hangosan énekelgette magában a tornaünnepély indulójá­nak a tenorját, amit betanult: „ Fel hazánk hű nehem-zehe-déke, Itt a pálya, itt a tér - Ittatcr!" Ezt énekelte, közben ugrált és viaszkosvászon táskájával a falakat csapkod­ta. Azonkívül pedig valami nyugtalan érzése is volt, mintha elfelejtett volna valamit, amit pedig előbb el kell intézni. Mi is volt az, istenem, mi volt, pe­dig ma reggel nagyon elhatározta. Üveglénia... nem, gőzturbina... nem, hisz arról nem is álmodhat egyelőre, míg az öt forint együtt nincs, pedig az mikor lesz! Legföljebb jövő elsején... aha, tudja már, ceruzahegyező... és, és még valami, igen, mustkolbász. Mustkolbász! a nyál összefolyik a szájában. Milyen furcsa neve van, mi lehet az? Olyan barna, bütykös valami, ott lóg a csemegekereskedésben - de túlvilágian jó lehet, must is, kolbász is. Egyelőre ezt, mindent nem lehet egyszerre - a kocsonyás pisztráng, az még a jövő zenéje. Mennyi pénze van, lássuk csak. Az nyolc, meg három, hatosban, meg hat krajcár is, egy fillér, azt esetlegei lehet sütni krajcárnak. Összesen közel három korona. Két perc múlva megvan a ceruzahegyező, s további két perc múlva a bu­kott férfi ott áll a csemegekereskedésben. „Ebből harmincér”, mondja, és piszkos kis ujja reszket, amint kinyújtja, a torka meg lüktet. Hirtelen elszá- nás, halálos könnyelműség önti el, megmámorosodik. „Meg húsz deka tör­473

Next

/
Thumbnails
Contents