A Csömöri úttól a Filatori gátig - Budapesti Negyed 66. (2009. tél)

III. "Lágymányosi éjszakák" Válogatás Karinthy Frigyes írásaiból

báljain meg ott a földszinti folyosó végén, az volt a szobája... Hát még ő se próféta idehaza?

Pontosan három óra: bekopogok. Herein! Magas, széles, hatalmas kopo- nyájú, kék szemű, őszes-kopaszos, fehér köpenyes idős férfi emelkedik föl az íróasztaltól.- Herr Karinthy? Hogy hasonlít az apjához!

Sohase láttam, csupán az immár klasszikus leírásból ismerem. „Vállas, szőke hajú és szőke arcú, százszázalékosan északi férfi." És: „Nem mondhatnám, hogy az első pillanatban magával ragadott vagy kétségbeesett vak bizalmat váltott volna ki... Rokonszenvesnek találtam, de különösebb rajongást nem keltett bennem. Azt mindjárt éreztem, hogy nemcsak mesterségében, de életfelfogásában is szigorú materialista. Emberek megismerésében nyilván egyszerű, világos, tárgy i szempontok vezetik, az illető helyzete természetben és társadalomban. ” Ezek voltak róla nevezetes betegének első benyomásai. És: „A tanár úr igazán kitűnő embernek látszik, ha nincs is különösebb érzelmi kultúrája, az »emberszeretettől« rajongó géniusz » megváltó« allűrjei. .. Mintha kissé tömpe volna az orra, ami jóságra vall. ”

Azóta negyvenkét esztendő telt el: akkor negyvenöt éves volt, ma nyolcvanhét. Az idézetekből kirajzolódó kissé emberfölötti, félisteni jellege az elmúlt idő alatt még erőteljesebb lett: most maga az öregisten.- Milyen nyelven beszéljünk, professzor úr?-Ahogy önnek kellemesebb. Németül, angolul, nekem mindegy.-Angolul?-All right.

Ám aztán mégis németül folytatja, talán, mert apámmal is úgy társalogtak.- Hogyan emlékezik rá?

Szabványkérdés, bevezetőnek, sokszor hallhatta, úgy is válaszol rá.-Jó páciens volt. Nyugodt, fegyelmezett. - Majd némiképp eltűnődve: - Akkoriban helyi érzéstelenítéssel végeztük az agyműtéteket. Kellett a beteg részvétele, ébrenléte. Jól megfelelt, együttműködött.- S anyámra emlékszik?- Hogyne, a férjével jött. Orvosnő, ugye? Szép, fekete asszony.

Herbert Olivecrona volt az első, aki Európában agyat operált. Előzőleg

Amerikában, Bostonban Cushing már csinált ilyet (ezt mutatta be a regényben vetített keskenyfilm), majd Baltimore-ban Dandy professzor, az ifjú svéd ösztöndíjas őmellette asszisztenskedett. Hazatérte után, a húszas évek kezdetén, a Serafiner lazarett-ben próbálkozott vele először saját kezűleg, eleinte bizony sok hibával, melléfogással, amint a maga szűkszavú módján megjegyzi. Ott került sor 1936-ban az Utazás a koponyám körűiben leírt műtétre is. Később kinevezték ide, a Károly intézetbe tanszékvezetőnek. 1960-tól két éve Kairóban dolgozott, majd ismét itthon, magánklinikákon: hosszú pá791