A Csömöri úttól a Filatori gátig - Budapesti Negyed 66. (2009. tél)
III. "Lágymányosi éjszakák" Válogatás Karinthy Frigyes írásaiból
ma fenn hivalkodik, és megindulnak a vizek, és árt zúdítanak erre a vétkekkel nyavalyás városra, és nem lesz bárka, amely fölvegye a fuldoklókat... És íme, másféle visszhangok is hallatszanak. Az egyik irodalmi szemlében az ifjú költő verse jelenik meg, Itt vagy, Szent Gellért? címmel: hogy el kellett jönnie, az új pogányok korában, az új térítőnek és bosszúállónak, akinek magasba emelt keresztjétől és harsány szózatától rémülten iszkol a kufárok mocskos hada, és lakóijának is csak, ne legyen irgalom a szerzés és harácso- lás patkányainak... Mi több, úgy hírlik, valami gyülekezet vagy szekta is alakult, gellérteseknek nevezik őket, vagy ők magukat, megfogadták, hogy húst nem esznek, nem borotválkoznak, nőt nem érintenek, a szombatot imádkozással, zsoltározással és teljes böjttel ünnepük, s Gellért napján, szeptember 24-én, vezeklő körmenetben vonulnak fel a Citadellához, és a szabad ég alatt, mezítláb, köntösüket megszaggatva, térdepelve vagy a földön fetrengve, zokogva és üvöltözve könyörögnek bűnbocsánatért. Sokan várják az egyházak állásfoglalását, a lapok levelezői is ilyesmit feszegetnek. Ám a hivatalos tapogatózásokra meg az újságok próbálkozásaira egyaránt merev elzárkózás a válasz. Csupán annyi szivárog ki jól értesült esztergomi forrásból, hogy a római katolikus egyházi tényezők mindaddig nem mérlegelhetik az esetet, míg az illetékesség kérdése nincs tisztázva, s lényegében hasonló indoklással térnek ki a református, ágostai evangélikus, valamint izraelita hitfelekezetek vezetői. A hivatalos elintézést a székesfőváros közben áthárította a rendőrségre, azon a jogcímen, hogy itt csendháborítás forog fenn: a főkapitány, úgy mondják, maga kezeskedett a gyors és erélyes lebonyolításért. Kár, hogy kevéssel ezután, kiújulván régi epebántalmai, betegszabadságot kellett kivennie, gyógyfürdőre utazott, s az akta így egy nem kellő tapintattal rendelkező, és mint utólag kiderült, nem is eléggé megfontolt tiszthez került. Ez először is őrséget állíttatott az illemhely köré, ami ugyan csöppet sem akadályozta a dörgedelmek kihangzását odabentről, csupán a feltűnés és hajci- hő lett nagyobb a környéken. Majd látván, hogy ily módon nem ér célt, messze túllépve hatáskörén, egy szakasz fegyveres rendőr és néhány detektív élén behatolt az épületbe, kiráncigálták az agg felügyelőnőt, letartóztatta, bekísértette. Szegény asszonyt egész nap és éjszaka vallatták, fenyegették, állítólag bántalmazták is, a legkisebb kézzelfogható eredmény nélkül. Viszont a kiszűrődött hírekből irtózatos botrány és felzúdulás támadt, a lapok különkiadásban, fulmináns cikkekben tárgyalták, szigorú felelősségre vonást és jóvátételt követelve. A főkapitányt sürgönyileg visszahívták, s az most már valóban rövid úton intézkedik: a nénit kiengedik, az őrséget elve- zénylik, és a hatalmával visszaélő tisztet azonnal felfüggesztik, ekként a kedélyek némileg lecsillapulnak. Kivéve a papot benn a fülkében, aki csilla734