A Csömöri úttól a Filatori gátig - Budapesti Negyed 66. (2009. tél)

III. "Lágymányosi éjszakák" Válogatás Karinthy Frigyes írásaiból

lasok, menekültek, bujkáló civilek, a tél elől beszorult utcai nők, a sokféle kigőzölgés és a közelgő világvége kavargásában. De a híradó, rövid haditudósítás után idegnyugtatóbb képeket vetített: hóborította svéd hegyeket, futkosó őzikékkel, karácsonyfapiacot s utolsónak egy kis sportbeszámolót a szigeti nyitott uszodából, vízilabdázóink téli edzéséről. Néhány pillanatra Sándorfi is feltűnt a vásznon, meglengette feje fölött a labdát, s hatalmas bombát eresztett kapura. A decemberi nap hideg, fakó fényben mutatta a medencét, fenekén a világos vonalakkal, a jól ismert startkövet, ugrótornyot - beleborzongtam, hogy mindez most is van, ott van.

Az új világ váddal fogadta Mackót. Ezt úgy tudtam meg, hogy idézést kaptam az úszószövetségtől Simanek (Sándorfi) Albert igazolási tárgyalására. Nem értettem a dolgot, s odabent se lettem sokkal okosabb. Mackó ellen Havas úr, egykori főnöke tett különféle bejelentéseket, ezek azonban oly nevetségesek és zavarosak voltak, szóba sem kerülhettek volna, ha a bizottság elnöke nem egy láthatóan rosszindulatú, elfogult, régi sportoló, egyébként közepes játékos. Mackónak így sorra meg kellett cáfolnia a vádakat, s ezekből végül csak egy maradt; hogy negyvennégyben a Margit-hídon elfordította fejét, mikor Havas úr arra ment. Sándorfi ezt is tagadta, ő csakugyan látta Havas urat, biccentett is, lehet, hogy kissé szórakozottan, mert éppen akkoriban családi bajai voltak.

Engem, mint kiderült, Mackó idéztetett be, mentő tanúnak, csakhogy én ezekről a dolgokról mit sem tudtam. És a tárgyalás hevében Garber Zsig- mond, az igazoló bizottság elnöke is elfelejthette, hová tegyen, mert egyszerre csak felém fordult:- Szóval, szerinted Sándorfi nyilas volt?- Nem volt.- Hát mi volt? Fasiszta?- Az se.- Hát akkor mi volt? - kopogott Garber bosszúsan az asztalon.- Semmi se veit... Fedezet.

Nekem hamarosan el kellett mennem, így csak utóbb tudtam meg, hogy néhány napos hercehurca után Mackót végül is igazolták. Ezzel az ügy le is zárult volna, ő azonban nem tudott napirendre térni fölötte. Itt fészkelődön belé először a gyanú, hogy ellenségei vannak, talán a háttérben is, akik tönkre akarják tenni, s később is mindig összefüggést keresett e méltatlan megvádoltatása és az ezután történtek között.

Volt Sándorfinak egy régi ellenfele a rivális csapatban, Pók Tibor. Puha, tohonya ember, de korántsem ostoba, inkább cseles és alamuszi. Ez a különben nem nagy képességű hátvéd az utóbbi időkben Mackóra specializál719