A Csömöri úttól a Filatori gátig - Budapesti Negyed 66. (2009. tél)

I. "Budapesti emlék" Válogatás Karinthy Frigyes írásaiból

Levél a Jóska öcsémről edves jó I leién néni, I m aggódom, vajon megkapod-e ezt a levelemet, te kedves ibolyaszemű néni, pedig igen szeretném, ha megkapnád. Ma délután eső esett, és én a le­veleim közt kotorásztam, és egyszerre a kezembe került egy leveled, amiben a Jóskára kérdezősködsz, hogy feleljünk hamarosan. Attól félek, nem sikerült elég hamarosan felelni, bizony nem lehetetlen, hogy egy-két év el is múlt, hogy ez a levél választalanul hever a fiókban, úgyhogy azóta rémlik, egy-két dolog meg is változott, még azt se tudom teljes bizonyossággal. De azért én mégis felelek, részben mert esik az eső, részben meg a leve­led olyan sürgető, bár nem mindenütt értem a kérdéseket. Kicsit össze is kell hogy szedjem a gondolataimat, hogy is volt csak. Hiszen a Jóskát másfél éves korában vitted magaddal Bécsbe, mikor szegény mama meghalt, és te a tizenkét éves korod óta hófehér hajaddal (valami betegségtől lett ilyen, ugye, így mesélik a családban), ibolyakék szemekkel és rizspornál fehérebb arccal a fehér haj alatt, először jelentél meg nálunk, mint egy kövér, drága hercegnő a tizennyolcadik századból... Jaj, te kedves, furcsa Helén néni, máig is hiába töröm a fejem, mi lehetett az oka annak a hallatlan barátság­nak, amivel mind a hatan neked estünk - mégis azt hiszem, a hangod, ez a porcelánvékony hang, amitől muszáj nevetni az embernek, mintha egy lan­gyos vízcsepp gurulna le a füle mögött - ugye, nem haragszol? Vagy a szájad, hogy olyan nevetségesen csöpp. Nem haragszol ugye, de hiszen tudod, hogy néha a könnyünk is kicsordult, úgy nevettünk, mikor pörölni akartál velünk. Mivelhogy nagyon szerettünk, amiért olyan rettenetesen kövér és fehér, kicsi és drága voltál. De hiszen nem erről van szó, hanem Jóskáról, akit magaddal vittél, és ki­jelentetted, hogy nem is adod vissza. Ugye, kedves Helén néni, ne vitat­kozzunk a meddő kérdésről, hogy bizony egy kicsit elkényeztetted a Jóskát — eleget veszekedtünk már ezen: és most, hogy írok neked, úgy érzem, kár ezen veszekedni. Én ugyan még mindig azt mondom, hogy egy hatéves kis­fiú ne hordjon vállig érő, aranyszőke hajat, mert az affektált - viszont el kell 455

Next

/
Thumbnails
Contents