A Csömöri úttól a Filatori gátig - Budapesti Negyed 66. (2009. tél)

III. "Lágymányosi éjszakák" Válogatás Karinthy Frigyes írásaiból

ból, és hagyta ott az UTE-t. Főtt is nagyban a feje, miképpen állítsa fel csapatunkat, még engem is megkérdezett.

Hiába, nem tudom lefogni - feleltem -.játszasd inkább Tombort. - Ez a Tombor ugyancsak fiatal hátvéd volt, labdakezelésben méggyöngébb is, de öles termetű, szálas, izmos gyerek, legalább erőben méltó Kislégihez. Németh azonban csak hümmögött, fejét csóválta, és néhány nappal a nagy összecsapás előtt egy este elhívott a Gül Babába, sört rendelt, s itt közölte velem bizalmasan, hogy döntött: mégis én játszom.- Hiszen tudod, hogy élek-halok a játékért - mondtam. - De Kislégi vasárnap hat gólt fog lőni rólam: nem bírom lefogni.- Mi az, hogy nem bírod? Minden centert le lehet fogni, nekem elhiheted.- De édes Jamesz, mondd meg, mit csináljak? Ha mögéje állok a kapu felé, odatálalják neki a labdát, éppen a kezére, hátulról nem érem el, csak kapálódzom, és elnyomni sem bírom, belövi...- Hát állj elé.-Akkor meg föladják neki, magasan a levegőbe: legalább húsz centivel hosszabb a karja. Egyből bevágja, mintha ott se lennék...- Elöl-hátul, ez mind lényegtelen! - fortyant fel Németh. - Az a kérdés, van-e benned igazi ferencvárosi szív? Fradi-szív!-A szív, ott nincs hiba. Ha az életem kéritek...- No látod: ez az. Ez kell ide, Fradi-szív! Nem lesz semmi baj, csak figyelj ide jól... - Jamesz még egy sört rendelt, én pedig figyeltem...

.. .Eljött aztán a nagy nap, a mérkőzés napja. Kábult izgalomban ébredtem, s rögtön leszaladtam a zöld sportújságért: abban is az állt, vajon Karinthy le bírja-e fogni Kislégit, ezen dőlt el a rangadó. Étvágyam se volt, számoltam a végtelen órákat: ha lehunytam a szemem, vizet láttam, repülő labdát, fehér tajtékcsíkot, amerre a játékosok elúsznak.

Már négykor az uszodában voltam, akkor terelgették ki a vasárnapi fürdővendégeket. A víztükör lassan elsimul, tiszta kék üvegtömbbé merevedik, amely éles rajzban mutatja a fenék világos sávjait. Előbb az úszóversenyeket tartják: fehér vászonba öltözött fürdőmesterek gyors kézzel köteleket feszítenek ki, a kötélen fagyűrűk, hogy fenntartsák a víz színén, ezek jelzik az úszók pályáját. Gyűlik a közönség is, benépesül a barna kőtribün, fehér ruhás starterek, bírák, időmérők sürögnek, színes zászlók röppennek a magasba, piros, zöld, narancs köpenyben, melegítőben feltűnnek az öltözők felől a versenyzők. Rajthoz állnak az első indulók - edzőik még egy tanácsot súgnak fülükbe -, a kőre lépnek, lehajolnak, megfeszülve, ugrásra készen; elcsöndesül a lelátó krátere, egy fojtott vezényszó, egy pisztoly durranása, a lőpor bárányfelhőcskéjét beszívja az ég kékje - nyolc ifjú test csob675