A Csömöri úttól a Filatori gátig - Budapesti Negyed 66. (2009. tél)
I. "Budapesti emlék" Válogatás Karinthy Frigyes írásaiból
Alig tűnt el Sörluk a kanálisban, amikor az egyik utca felől máris nyugodt és ravasz léptekkel egy szarvasmarhát vettünk észre. Azonnal felismertem: Sörluk volt. Felkiáltottam! Bleyweisz egyenesen szembefordult vele, és már messziről kiabált:- Sörluk, maga vén csaló, azt hiszi, engem félre lehet vezetni az ilyen faksznikkal? Mi lesz a számlával? Izgatottan figyeltem, hogyan veti rá magát barátom a furfangos gonosztevőre, aki végre karmai közé került. Legnagyobb meglepetésemre azonban Sörluk egyszerre megfordult, és lábait egy váratlan mozdulattal ravaszul két nyaka közé szedve, hideg nyugalommal nyargalni kezdett, ellenkező irányban, kitűnően mímelve egy olyan ember modorát, aki nagyon fél a szabójától, és inkább elszalad, és úgy rohan, mint a veszett fene. Pillanat alatt átértettem szándékát. Tudván, hogy Bleyweisz, a népligeti prérik furfangos vocabularyja, esetleg könnyen elmenekülhetne még, nem veti rá magát rögtön, hanem megkerülve a várost, hátulról támadja meg, mikor nem is sejti. Megdermedt bennem a vese velővel. Ami ezután történt, azt Sörluktól tudtam meg később. Sörluk körülbelül egy félóráig szaladt még, amikor egy előre elhelyezett almacsutkában szándékosan orra bukott. Ám e pillanatban süllyesztő nyílt meg alatta, és ő a mélységbe zuhant. Azonnal tisztában volt a helyzettel, Bleyweisz cinkosainak hálójába került. Ketten megragadták, és karjait többször nyaka köré csavarva, több csomóba kötötték a hátán. Füleit összevarrták feje fölött, sarkára sodronyt erősítettek, és szájába két vánkost, egy dunyhát, egy lepedőt, egy csíkos cihát és két hálóinget tömtek, a hozzávaló gombokkal együtt. Ezután fejjel belelógatták egy lavór vízbe, melynek fenekén szimbolikus költemények áztak.- így fogj ki rajtunk máskor! - mordult mellette egy gúnyosan kacagó hang. - Végre végeztünk veled és átkozott furfangoddal. Mi most elmegyünk, de ez a víz óraművel alulról spiritusz által forraltatik, s húsz és fél perc múlva két tizenkét lóerejű motor beleidbe sajtolja a modern költeményeket. Emellett egy másik gép véredényeidbe oltatlan meszet fecskendez, ettől vérelmeszesedést kapsz, mely lassan, de biztosan öl. Ezek után a cinkosok vad hahotával távoztak. Sörluk egyedül maradt, és most már biztosíthatjuk olvasóinkat, igazán nem volt menekvés, úgy éljünk. Sörluk hidegen nyúlt zsebeibe, és megnyugvással tapasztalta, hogy bőrtokba rejtett lélekjelenlétét nem vesztette el. Fagyos egykedvűséggel várta a halált, remélve, hogy tőle újabb részleteket tud meg. Most vége. így telt el egy perc. Két perc. Öt és fél perc. Hét és háromnegyed perc... Nyolc... perc... Ki... ki... kilenc perc... Tizenegy és 569
