Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
A realizmustól az elképzelt városig: Epepe - Kozák Péter: Halandzsa. Egy fejezet egy enciklopédiából
felfedezést az író tehát 1910-re teszi, ami nagyjából megegyezik az általunk ismert első, 1912-es adattal. Az 1930-as években mindenesetre a halandzsa szó már a művelt irodalmi társalgásban ismertté vált, nyelvészek foglalkoztak vele, sőt, mint láttuk, a legenda is megszületett. Tudomásunk szerint Karin- thyn kívül irodalmi műben először Szerb Antal használta a halandzsa szót a „metafizikai halandzsázás” kifejezés részeként.12 De előfordul egy másik Szerb Antal-műben is: „olyan sporadikus-kataleptikus-apodik- tikus dolog - halandzsázta”.13 Szintén szívesen használta a halandzsa szót Szent- kuthy Miklós: „Szerelem és halál tényeire az ember, az ős-ember mindig rítusokkal, nagy halandzsákkal, pózokkal és rikító kulisszákkal reagált”.14 Később megszaporodnak a halandzsa szóval kapcsolatos előfordulások - itt most nincs hely, hogy Bálint Györgytől Lukács Györgyig kitérjünk azokra a kritikusokra, akik szívesen éltek kisebb-nagyobb írásaikban, publicisztikáikban gyakran ezzel a fogalommal. Az 1940-es év azonban mégis fontos. Balassa József szótárában először szerepel a halandzsa, mint „értelmetlen beszéd, fecsegés” jelentésű kifejezés.15 A szó továbbá először jelenik meg egy lexikonban is: „Karinthy Frigyes szava az értelem nélküli beszédre.”16 Azaz a definícióban megemlítik Karinthyt, mint a szó kitalálóját. 12 Szerb Antal: A pendragon-legenda, Franklin Társulat, Budapest, 1934. 274. old. 13 Szerb Antal: Utas és holdvilág. Révai, Budapest, 1937.123. old. 14 Szentkuthy Miklós: Az egyetlen metafora felé. A jelentés Miután áttekintettük a szó történetének első harminc évét, érdemes megvizsgálni a szó korabeli jelentéseit is. Mint fentebb már többször idéztük, a halandzsa jelentése: értelmetlen szöveg. Az értelmetlen szöveg azonban többféle is lehet. A klasszikus halandzsában értelmes szövegek keverednek értelmetlenekkel. A kiszera méra bávatag értelmetlenség, ugyanakkor a szöveg környezete értelmes szavak halmaza. A párbeszéd éppen azért lesz kínos, mert a szerző a hozzá intézett kérdést az értelmetlen mondatok miatt nem érti, s úgy gondolja, hogy valamilyen kommunikációs hiba miatt bizonyos szavak jelentését nem ismeri. így az egész szituációt nem képes kezelni. Nagy J. Béla nyelvész tanulmányában a kiszeraméra-halandzsaszövegen kívül még két másik halandzsa-szövegtípust különít el. Halandzsa szöveget úgy is lehet írni, hogy a szövegben csakis értelmes szavak szerepelnek, ám a mondatok úgy vannak összefűzve, hogy elveszítik értelmüket: Miért nem voltál ott a jegelésen? — A csavarokat át kellett stimmelni. — Persze, a negyedik felvonás végén. Mondtam a marhának, hogy tegyen rá stemplit. — Átvetted kérlek az esővizet? — Nem, össze volt folyva. Ki kellett kefélni. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1935.44. old. 15 Balassa József: A magyar nyelv szótára. 1-2. Grill, Budapest, 1940. 16 Új Idők Lexikona. 6. köt. Singer és Wolfner - Pallas, Budapest, 1938. 401
