Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)

A realizmustól az elképzelt városig: Epepe - Kozák Péter: Halandzsa. Egy fejezet egy enciklopédiából

nyos Akadémia köreit is megmozgató sikere áll. „Az eset nagy nyilvánosságánál fogva port kavart fel, és csomó levelet kaptam, melyből sürgős felvilágosítást kérnek olvasóim, hogy a halandzsa nyelv szótára és nyelvtana megjelent-e már, és hol kapható. Az Akadémia is megtisztelt, hosszabb memorandumot nyújtott be hozzám, melyben azt fejtegeti, hogy a »kiszera«, a »méra«, és a »bégész« szavak egyáltalában nem érthetetlen betű-permutációk, mint én hittem, hanem azoknak igenis van értelmük, és hogy ő érti, és hogy jövő hónapban, ha úgy tetszik, felolvasást tarthatok. [...] Ezek után tehát határozottan kijelentem, Marti- nettire és más futuristákra hivatkozva, hogy a halandzsa nyelvnek igenis van értelme, sőt ez a jövő nyelve, mely el fogja söpörni az eszperantót, a volapüköt és más régi seprőket.”7

Kevéssé ismert, hogy szintén ebben a kötetben szerepel a Játékok című írása is.s Tulajdonképpen ez az első halandzsa novella, jóllehet a halandzsa szó ebben a dolgozatban egyszer sincs leírva! A történet szerint ketten játszanak egy pakli „kveren- teszt”— a játék leírásában pedig tudatosan keveri a szerző a kártya-, a sakk- és a fut- ballkifejezéseket. A játékot a humoreszk szereplői egyébiránt gyufaszálakkal vívták, ameddig vívhatták. „Sajnos nem fejezhettük be a kitűnően induló partit, mert eb7 Uo. 68. old.

8 Karinthy Frigyes: Játékok, Uo. 71-73. old. g Uo. 73. old.

io Magyar Nyelvőr, 1924/7-10.127. old.

ben a percben megjelent az ápoló úr, és be kellett menni a cellába.”9

A nyelvészek, elsősorban Karinthy népszerűsége miatt, hamar felfigyeltek az új szóra. A Magyar Nyelvőr volt a kor legjelentősebb nyelvészeti folyóirata, amely állandó rovatot szentelt az új szavaknak és az új nyelvi jelenségeknek. Az Ismeretlen szavak című rovatban T. A. aláírással, 1924-ben kisebb írás jelent meg.10 Aszerző felhívást intézett több tisztázatlan etimológiájú szóval és kifejezéssel kapcsolatban. A halandzsáról a következőket állapította meg: „A pesti argot-ban nagyon elterjedt szó, s átvette azt az újságíró nyelv is, a. m. értelmetlen zagyva beszéd, amely összefüggés nélküli szótagokból áll”. Megemlíti továbbá, hogy a halandzsázni jelentése nem más, mint „értelmetlenül beszélni.” A rovat szerkesztője kérte az olvasókat, hogyha a szó használatával kapcsolatban valamit tudnak, azt közöljék a folyóirattal.

A szó történetének következő jelentősebb dátuma 1935. Karinthy Frigyes Az Est hármaskönyvében megjelent írásában meg- ünnepli a halandzsa nyelv 25. születésnapját.11 Itt közli az ismert, többször idézett legendát a hebegő könyvügynökről, aki tudatosan kevert értelmetlen betűhalmazokat beszédébe. Karinthy ugyanakkor határozottan kijelentette, hogy ő nem feltalálta a halandzsát, ő csupán felfedezte azt. Ezt a

11 Karinthy Frigyes: Kiszera méra bávatag. Ezidén 25 éve született meg a Halandzsa. In: Az Esi hármaskönyve 1936. Az Est, Budapest, 1935. 218-222. old.

400