Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)

Nagyvárosi kísértések és a 20. század démonai - Perényi Roland: Béla bátyámtól Böhm Tiborig, avagy egy Karinthy rokon bűnözői karrierje

merősök, munkatársak emlékein keresztül közvetített — legendás történetek, pletykák. Ez különösen igaz Karinthy Frigyes második feleségére, Böhm Arankára, akinek személyiségéről, sajátos szexuális és intellektuális kisugárzásáról számos kortárs emlékezett meg memoárjában. Aranka történetéhez legtöbbször csak mintegy zárójelben, színes adalékként szerepel öccse sajátos életútja. írásunk középpontjában a Karinthy-családtörténet e lábjegyzetének kifejtése áll. Véleményünk szerint Tibor történetének a társadalom- és kultúrtörténeti kutatásba való bevonása azért is indokolt lehet, mert a mából visszatekintve a Böhm testvérpár élettörténetét a lázadás két különböző formájának párhuzamos életrajzaként is lehet értelmezni. Ugyanakkor Böhm Tibor életrajzának rekonstruálása nem lehetett célunk, arra törekedtünk csupán, hogy Béla bátyám fiktív figuráját „szembesítsük” a levéltári iratokban bűnözőként megjelenő Böhm Tiborral. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Karinthy Ferenc az 1956-os forradalom előtt írt Egyetem című novellájában is foglalkozott már nagybátyja személyével, amelynek szövegében még valódi nevén szerepeltette őt. Cini ebben az írásában még nem foglalkozik Böhm bűnözői múltjával, mindössze annyit említ, hogy a szerző egyetemi tanulmányainak megkezdésekor „Tibor hosszú, viha3 Karinthy Ferenc: Egyetem. In: Karinthy Ferenc, 2001.72. old.

4 Karinthy Ferenc: Egyetem. In: Uő.: Irodalmi történetek. Szépirodalmi, Budapest, 1956.

62-87. old.

5 Szalay Károly: Karinthy Ferenc alkotásai és vallomásai tükrében. Szépirodalmi, Budapest, 1979.181. old.

ros, külföldön és egyebütt [Az én kiemelésem. - P. R.] töltött ifjúság után tért vissza a szülői házba.” Ez az írás 1956-ban jelent meg először kötetben,4 míg a Béla bátyám 1958-ban keletkezett5 és kötetben először az 1960-ban kiadott Ferencvárosi szív záró darabjaként jelentette meg szerzője.6 A források segítségével nemcsak egy sajátos, a családi kapcsolatoktól függetlenül is igen érdekes bűnözői karrierbe nyerünk betekintést, hanem az első világháborút követő időszak bűnözésről szóló kriminológiai diskurzusába is, amelyet a gazdasági helyzet okozta bűncselekmények, ezeken belül is a különböző „intellektuális” bűntettek határoztak meg.

Míg a 19. században a kriminalitást elemző tudományokat, a sajtót és a nyilvánosságot a bűnözésből élő, külön társadalmi hierarchiát kialakító és sajátos nyelvet beszélő „bűnöző osztályok” koncepciója határozta meg,7 addig a századfordulóra a kriminalitással foglalkozó szakemberek - rendőrhivatalnokok, jogászok és az ekkortájt kialakuló kriminológia képviselői - egyre inkább hangsúlyozták az úgynevezett „fehérgalléros” vagy intellektuális bűncselekmények veszélyét. A „rendes” foglalkozással bíró, a polgári életmód színfala mögött megbúvó bűnözők amellett, hogy a tisztességes életmód látszatát keltve folytatják kriminális üzelmeiket, ezzel

6 Karinthy Ferenc: Béla bátyám. In: Uő.: Ferencvárosi szív. Magvető, Budapest, 1960.169-214. old. r A criminal/dangerous c/asses-koncepció eredetileg a 19. század közepének Angliájából származik, de szinte minden polgári társadalomban megjelent valamilyen formában. Vö. Sharpe, James A.: Crime in Early Modern England 1550-1750. Longman, London, 1984. 94. old.

272