Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)

Forradalmak kora - Papp Barbara: Történelmi kószálások Cini budapesti regényeiben

az ’56-os múltja miatti hátratételéről, az őt körülvevő bizalmatlanságról.47

Karinthy 1979 második felétől kezdett dolgozni a Budapesti őrsön. Az írást ebben az esetben is - akár a Budapesti tavasznál - küldetésként fogta fel, a sors által rá mért penzumnak tartotta. Úgy vélte, munkája feltáró erejű lehet, hiszen a témáról addig szinte alig szóltak a magyar irodalomban és történelemben, akkor is teljes elfogultsággal, ideológiai alapon. Arra törekedett, hogy a lehető legjobban átélje és visszaadja az ’56-os Budapest indulatait, történéseit, a pesti tömeg jellemzőit; ennek érdekében tanulmányozta az összes fellelhető hazai és külföldi dokumentumot a korszakra vonatkozóan. A történelmi kószáláshoz szükséges előtanulmányok után hozzálátott az íráshoz, noha legtöbb barátja már a téma hallatán elborzadt annak „rázóssága, életveszélyessége, tabu volta”48 miatt.

Az ezután történtek bizonyos mértékben igazolták az elszörnyedést. A Szépirodalmi Kiadó ugyan elvállalta volna a megjelentetést (már 1980-ban), de a hivatalos főítész, Bata Imre bírálatának hatására mégis habozni látszottak. A kritikus ugyan elismerte az objektivitást, a fordulatos cselekményszövést stb., ám mégsem javasolta a kiadást, mivel véleménye szerint azoknak, akik átélték ’56-ot, nincs történelmi tudatuk és érdeklődésük, éppen azzal állnak ki a rendszer mellett, hogy nem érdeklik őket a történelemmel foglalkozó regények, 1956 történései a legkevésbé - ehelyett élik a maguk mindennapi életét, dol47 Karinthy Ferenc, 1993. 2. k. 1970-1973.147. old.

(1971. február 4.)

48 Karinthy Ferenc, 1993. 3. k. 1974-1991.152. old.

(1979. szeptember 10.)

goznak és szórakoznak. Mindezek hatására Illés Endre, a Kiadó igazgatója „elfektette” a regényt egy ideig, de hivatalos elutasítást nem küldött a szerzőnek. Karinthyt barátai, ismerősei ekkor már amiatt ugratták, hogy az Ősz nem akar megjelenni. Domokos Mátyás szerint amennyiben az jelentene gondot, hogy a 25 éves évfordulóra készül el a kötet, akár már most (’81 őszén) nyomdába lehetne adni, az majd - kiváló technikájának köszönhetően - gondoskodik a kellő csúszásról. Egy televízióbeli ke- rekasztal-beszélgetés kapcsán pedig, amelyben kíváncsi fiatalok kérdezgették a „komoly elvtársakat” 1956-ról, Domokos így írt Cininek: „Miért is nem írsz, például Te is, csakugyan, erről egy regényt-mondjuk Budapesti ősz címmel, hiszen, ha hinni lehet a TV-nek meg az elvtársaknak, erre tömegigény van?”49 Végül 1982 januárjában mégis döntöttek a regény kiadásáról; ebben minden bizonnyal része lehetett az íróhoz közel állók „mesterkedéseinek”, akik a Magvető Kiadónál kezdtek tapogatózni az ügyben. A Magvető igazgatója nem zárkózott el a kötet megjelentetése elől, mire a Szépirodalmi Kiadó is merte vállalni a kiadással járó kockázatot, így 1982 végére a könyvesboltokban lehetett a Budapesti ősz.

A regény főhőse, Páhy Gyula üzemi kul- túrházvezető bolyongásai révén nyerhetünk bepillantást az 1956-os budapesti eseményekbe. Páhy - hol akarva, hol akaratlanul - együtt sodródott a fővárosi tömeggel, tanúja a legtöbb jelentős történésnek, ám számára nem azok minél hívebb

49 PIM Kézirattára, Karinthy-hagyaték 383. old.

Domokos Mátyás levele Karinthy Ferenchez.

Budapest, 1981. október 14.; Budapest, 1981.

október 25. (Fénymásolat)

358