Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
Forradalmak kora - Vörös Boldizsár: Forradalom a műalkotásban – műalkotás a forradalomban
A Martinovics-kultusz légkörében, 1919. május 1-jén mutatta be a budapesti Madách Színház ünnepi műsorában Karinthy Frigyes Vérmező című jelenetét. író és műve a forradalmakban Az 1918-1919-es magyarországi forradalmak idején Karinthynak, aki ekkor a valóságban is találkozott az olvasmányaiból ismert „revolúció”-val,37 számos műve jelent meg a különféle kiadványokban, darabjait játszották a színházak - maga az író azonban nem tartozott azok közé, akik valamilyen vezető pozícióban aktívan közreműködtek a nagy társadalmi-politikai átalakulásokban. Tartózkodó magatartása részben annak volt a következménye, hogy felesége, Judik Etel 1918 októberében bekövetkezett halála súlyosan megviselte az írót, ám annak is, hogy Karinthy világszemléletéből adódóan eleve szkepszissel figyelte a forradalmak különböző jelenségeit.38 A Pesti Napló 1918. november 17-i számában közzétett, 2016-ban e munkáját ol37 A Színházi Élet egyik Írása szerint az 1918-as őszirózsás forradalom első éjszakáján „feküdtek fenn a Nemzeti Tanács egyik szobájában az Astoria első emeletén Lengyel Menyhért és Karinthy Frigyes. Féltek, hogy a régi rendszerhez hű katonaság az Astoriát is lövi. Hogy az ablakon át esetleg a hasukba ne találjon a gépfegyvergolyó, lefeküdtek a földre. Egy ideig, amig odakünn vadul ropoglak a fegyverek, nem is mukkantak. Aztán Lengyel megszólalt:- Mi ez? Karinthy óvatosan arra fordította a fejét és dühösen mondta:- Történelem." Futottak még... Színházi Élet, 1918. november 10-17.17-18. old. vasó írótársához intézett levelében Karinthy számos kérdést vetett fel: „Mert mit tudok én, vakon és tehetetlenül tévelygő, e forradalomban? [...] Kérlek, irótárs, válaszolj. Könyörgök neked, ird meg sebtiben - mi lesz? Hová megyünk? Meddig élünk? Mifelé törekedjünk? Mitől tartózkod- junk?” 1919 február elején pedig, egyik cikkében, egy járókelő ábrázolása kapcsán így írt a forradalmi átalakulással létrejövő új viszonyokról: „ennek a furcsa, kusza világnak a képe gomolyog benned, amelyben nincsen még törvény és nincsen még rend - a régi összeomlott, az uj még nem született meg; a falragaszok kajánul rángatnak jobbra-balra, százféle erkölcsöt hirdetve neked”.40 Az új idők jelenségeiről Karinthy ekkoriban több kisebb humoros írást is közzétett.41 1919 március eleji Igen, vagy nem című cikkében pedig az író így válaszolt a különféle politikai irányzatok képviselőinek, akik őt konkrét, aktuálpolitikai állásfoglalásra akarták rábírni: „Én tehát nem megyek se nyugatra, se keletre - nem kiáltozok az uccán és nem ragasztok kokárdát és nem nyilatkozom, se jobbra, se balra, 38 Vö. ehhez áll, : Szalay Károly: Karinthy Frigyes. Gondolat, Budapest, 1961.165-176., 325-326. old.; „Mindenki újakra készül... "Az 1918/19-es forradalmak irodalma. (Szöveggyűjtemény.) 1-4. k. Szerk., a jegyzeteket írta: József Farkas. Akadémiai, Budapest, 1959-1967. passim. 39 K. F.: Levél. Pesti Napló, 1918. november 17. 12. old. to Karinthy Frigyes: Közbiztonság. Pesti Napló, 1919. február 2. 4. old. ti Ld. pl. Karinthy: Ötórai záróra. Pesti Napló, 1919. január 5.12. old.; Uő: Műfordítók Szindikátusa. Fordította: Karinthy. Pesti Napló, 1919. január 12. 8. old.; Uő: Plakát. Pesti Napló, 1919. január 19. 5-6. old. 326
