Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
Nagyvárosi kísértések és a 20. század démonai - Simon Katalin: Karinthy Frigyes fantasztikus útja
ga a betegség ténye, hanem annak - az akkoriban végzetesnek tartott -, „különleges” volta is letaglózta. Kardos László beszámolója szerint „Amikor tavaly megbetegedett, sajátságos részvét fogott el minket. Sajátosnak mondom, mert egészen más jellegű részvét buzgott volna föl bennünk, ha például tüdőrákról, vesezsugorodásról vagy béltuberkolózisról hallunk. Agydaganat, ez Karinthynál, a jellegzetes agy-embernél, sőt, agy-írónál, olyan végzetesen festett, mint Beethoven süketsége, csakgyilkosab- ban, kegyetlenebbül, hiszen nemcsak az agy nemes funkcióit fenyegette örökre bénulás, hanem az író élete is közeli, rohamos veszélyben forgott.”13 Miután tudatosodott Karinthyban, hogy minél hamarabb szakemberekre kell bíznia magát, két hétre befeküdt a Korányi-klinikára. Eközben egyre szélesebb társadalmi körben vált ismertté betegsége. Karinthy egyik orvos barátja, Makai Endre kapcsolatba lépett az akkoriban még ritka és veszélyes koponyaműtéteket végző idegsebésszel, Herbert Olivecronával, akit korábban egy németországi sebészkonferencián látott, és felfigyelt különleges technikájára. A professzorhoz 1936. április 18-án írt első levelében röviden ismertette Karinthy betegségét (ciszta és a kisagy daganata - Cyste und Geschwulst des Kleinhirnes), a levél nagy részében pedig arról próbálta meggyőzni a nagyhírű sebészt, hogy vállalja el a műtétet, mert Karinthy egy különleges író, egyike a legnagyobb formátumú zse13 Kardos László: Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül. Nyugat, 1937/6. 428-430. old. Kosztolányiné visszaemlékezése szerint, amikor már kórházban fekvő, szintén súlyos beteg férje megtudta Karinthy betegségét, zokogni kezdett. niknek (ein Genie grossiers Formats), akit csak azért nem ismernek világszerte (annak ellenére, hogy több nyelvre lefordították műveit), mert egy kis nép, a magyarok fiaként látta meg a világot. Mindezek után megnyugtatta Olivecronát, hogy az operációval és a kiutazással, ellátással kapcsolatos költségeket Karinthy barátai elő fogják teremteni.14 A műtéthez szükséges pénzt, amiről Makai is írt fentebb említett levelében, az író másik barátja, Hatvány Lajos révén gyűjtötte össze a magyar társadalom vagyonosabb képviselőitől Herczeg Ferenc és Bethlen Margit. Hatványnak sikerült rábeszélnie Herczeg Ferencet, hogy járjon közbe Bethlen Margitnál, akinek elég sok tehetős ismerőse volt. Az emberek lelkesedése révén az összegyűjtött pénzből még arra is futotta, hogy kifizessék Karinthyék házbértartozását a Reviczky utcai Bánffy- palota után.15 Az összeget - nagyfokú előrelátással - nem Karinthy nejére, hanem egy Stockholmban élő magyarra, Leffler Bélára bízták. Lefflernek 1936 május elején utalt át 750 korona 15 őrét Bethlen Margit, amelyből 100 koronát elkért Böhm Aranka, hogy egy helyi tartozását kiegyenlítse, a megmaradt pénzből pedig kifizették Karinthy teljes ellátását május 22-ig, valamint feleségéét. Leffler levele szerint a pár hazautazásához még 100 koronára lett volna szükség, de a költségek és az adományok további sorsáról nem áll rendelkezésünkre adat. Kosztolányiné visszaemlékezése szeKosztolányi Dezsőné, 2004.182. old. 14 OSZK, Kézirattár Analekta 11.344. 2. f. Átiratát lásd: Uo. 11.1. is Kosztolányi Dezsőné, 2004.186. old. 301
