Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
Nagyvárosi kísértések és a 20. század démonai - Simon Katalin: Karinthy Frigyes fantasztikus útja
tett jót az író egészségének, és későbbi agydaganata mellett a harmincas évekre több o egészségügyi problémája is lett. Emellett megjegyzendő még, hogy a Wiener Poliklinik 1936. áprilisi leletei szerint Karinthy akkor már vagy húsz éve visszatérő, a nyakból kiinduló, majd leginkább a tarkó körül érzett fájdalommal küszködött. Az agydaganatra utaló első tünet az írónak a harmincas években elhatalmasodó pi- rosszín-mániája volt. (Az agytumoros betegeknél nem ritka az élénk színek szere- tete.) Az író ezen hóbortját már kortársai is furcsállták, és agyműtétjéig nem is tudtak magyarázatot adni rá. Karinthy Ferenc utólagos visszaemlékezése szerint ebben az időben apjának vörös volt a tárcája, inge, órája, öngyújtója, de még a zsebkendője is.5 Kosztolányi Dezső neje, az író közeli barátja is aggódott Karinthy Frigyes új szokása miatt. „Piros hóbortjáról, amelyet sokan a humorista játékos ötletének gondoltak, az a véleményem, hogy ez már lappangó agybajának egyik előjele volt, a szemfenék izgalma válthatta ki, „vöröset látott”, mint kisfiú korában, mielőtt kitört rajta a skarlát.”6 Betegsége valószínűleg tehát már a harmincas évek elején lappangott benne. 1935 karácsonyán már erős fejfájást érzett.7 Emellé társult később a fülzúgás, majd a regény elején is említett „vonatdübörgés”-ér3 Pl. reuma és magas vérnyomás. Vö. Uo. 146. old. 4 „Seit über 20 Jahren periodische Schmertzen, die im Nacken beginnen und in den Hinterkopf ausstralen. ” Vö. OSZK Kézirattár, Analekta 11.344 Karinthy Frigyes agyműtétjére vonatkozó dokumentumok és levelek. 8. f. 5 Levendel Júlia: így élt Karinthy Frigyes. Móra Kiadó, Budapest, 1979.185. old. 6 Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona: Karinthyrói. zés.8 1936. március 7-én feleségéhez, Bécs- be írt levelében még nem ír az utóbbiról, csak fülzúgásról. Ekkor még úgy gondolta, valami betegség utóhatása lehet az egész, amit korábban nem kúrált ki rendesen. Agydaganata 1936 elején kezdett elhatalmasodni rajta, innentől meséli el történetét az Utazás a koponyám körül című művében. Első - általa is észrevett - gyanús tünetei egyre erősödő fejfájásai voltak, miközben fülében vonatdübörgést hallott (először 1936. március 10-e körül).9 Amint láthatjuk, állapota szinte napról napra, rohamosan kezdett romlani 1936 márciusában. Karinthy kezdetben megelégedett azzal, hogy fülészhez járt kezeltetni magát, hátha elmúlik a kellemetlen fülzúgás. Leírása alapján azonban nem túlzottan lehetett meggyőződve a kúra sikerességéről, annál is inkább, mert amellett most már egyéb, aggasztóbb tünetek is jelentkeztek. A Böhm Arankához írt második, keltezetlen levele még Bécsbe történő kiutazása előtt keletkezett. Ebben már panaszkodott feleségének: „Azért írok ilyen szárazon, mert nem vagyok megelégedve közismert, duzzadó ifjúságommal s azzal a »dacos magyar fejemmel«, ahogy Pesten mondják. Két hete folyton nyom a koponyám, hátulról, s - mint említettem - vonatok dübörögnek benne. Járok X-hez (itt Nórán, Budapest, 2004.180. old. A továbbiakban: Kosztolányi Dezsőné, 2004. 7 Buzády Tibor dr.: Egy orvos gondolatai a megtalált stockholmi iratokról. Új írás, 1975/9.86. old A továbbiakban: Buzády, 1975a. s Karinthy Frigyes: RegényekII. Utazás a koponyám körül. Akkord, Budapest, 2007.13. old. A továbbiakban: Karinthy Frigyes, 2007. 9 Karinthy Frigyes, 1964. 589. old. 298
