Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
Nagyvárosi kísértések és a 20. század démonai - Borgos Anna: "Az irodalom vetélytársa". Karinthyné Böhm Aranka
lyamatos megerősítést kapjon-szerezzen arról, hogy ő értékes, őt akarják. 1914-ben férjhez ment Kertész Tivadar orvoshoz (ő később a pszichoanalitikus Rotter Lillian férje lett), akitől egy fia született. Kertész az elbeszélésekszerint az 1. világháború alatt átúszta a zajló Drinát, hogy találkozhasson Arankával, emiatt azután amputálni kellett az egyik lábát. Ismét egy kortárs emlékezőhöz, a barátnő Devecseri- né Guthi Erzsébethez kell fordulnunk, aki a saját nézőpontjából felidézi, hogyan szakított Böhm Aranka Kertésszel, miután Karin- thyt megismerte. „Jelen voltam a búcsúzkodás perceiben. Milyen könyörtelen tud lenni az, aki nem szeret. Csak ámultam, hogy Aranka milyen közönyösen bonyolítja le ezt az ügyet. Semmi részvét, semmi megrendülés. Hanem azért gondja volt rá, hogy viselkedésében egy árnyalatnyi mélabús ér- zelmesség, sőt egy csöpp kacérság is kifejezésre jusson. Ez szörnyen taszított. »Hát meg se csókol?« - kérdezte távozó férjétől búgva, szemrehányón. Később megmondtam neki, hogy akkor a legszívesebben jól fejbe vertem volna.”6 Újra a kegyetlen, gonosz, kacér nő képe rajzolódik tehát ki, amellyel, úgy tűnik, ő maga is azonosult, sőt - Németh Andor, Devecseriné és Kosztolányiné egybehangzó véleménye szerint - „gonoszságát” elsősorban ő terjesztette sajátmagáról. Több emlékező is utal rá, hogy a személyes, „alkati” adottságokon túl egy kulturális nősztereotí6 Devecseriné Guthi Erzsébet: Búvópatak. Szépirodalmi, Budapest, 1963,157. old. 7 Németh Andor: A szélén behajtva. Magvető, Budapest, 1973. 683. old. A továbbiakban: Németh, 1973. « Karinthy Márton l.m. 2. k. 154. old. pia átéléséről, önmagára vetítéséről is szó lehet. Az persze nem véletlen, hogy ki milyen kulturális reprezentációt talál a maga számára leginkább átélhetőnek. „Karinthynéról általában az volt az emberek véleménye, hogy szörnyen gonosz nő. Ezt azonban elsősorban maga Karinthyné terjesztette el magáról, hogy pukkassza barátnőit, főleg Kosztolányinét. Én csak annyit mondhatok, hogy hozzám olyan jó volt, mint egy falat kenyér.” „Böhm Aranka [...] mindkét férfin elsősorban uralkodni akart. Nem zárható ki persze az sem, hogy erre - karakterén túl - a húszas, harmincas évek ún. nőideálja is inspirálta. Ez a femme fatale-ok, a Gréta Garbók, később a Karády Katalinok kora volt. Lehet, hogy nagyanyám nem is volt olyan gonosz teremtés, mint amilyennek látszott, és »bűne« inkább a korév olt, mely szülte o??”8 „Aurélia a háború utáni kor tipikus, idejétmúlt terméke, a századelő gyalázatos életeszméjének, az ösztönök gátlástalan kitombolásának prófétanője és példamutaTalálkozás Böhm Aranka 1920 januárjában, huszonhét évesen ismerte meg Karinthyt. Mindketten túl voltak már egy házasságon (illetve Böhm még benne volt) és több kapcsola9 Németh Andor: Egy foglalt páholy története. Almanach, Budapest, 1942. 49. old. A továbbiakban: Németh, 1942. Németh Andor kulcsregénye a Karinthy-házaspárról szól az 1920-as évek kávéházi szellemének személyes kontextusában. A házaspár Aurélia és Titusz néven szerepel a könyvben. 237
