Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
Nagyvárosi kísértések és a 20. század démonai - Perényi Roland: Béla bátyámtól Böhm Tiborig, avagy egy Karinthy rokon bűnözői karrierje
roni-féle üzletben elkövetett lopás vádja alól mentették fel - bár a bíróság azért megjegyezte, hogy a módszer mindhárom esetben nagyon hasonló, így csak a harmadik esetben felmutatott alibi miatt mentik fel ezen ügy alól. Az elsőfokú ítélet szerint tehát Böhm Tibort két rendbeli lopás miatt egy év és hat hónap börtönre, a Dentaria üzletében elkövetett lopás sértettjének kártérítésére, valamint politikai jogai gyakorlásának öt évig történő felfüggesztésére ítélték.38 Súlyosbító körülményként vették figyelembe korábbi büntetéseit, és főleg „megrögzöttséggel párosult vakmerőségét”. Az ügyész a tárgyalás során kérte, hogy Böhmöt utalja a bíróság szigorított dologházba - a második büntetőnovella, az 1928. éviX. törvénycikk alapján a legalább három bűntettet elkövető „megrögzött bűntettesek” esetében erre lehetőség nyílott-, abíró azonban elutasítja ezt a kérést, mert szerinte sem üzletszerűség, sem pedig „állandó hajlam” nem állapítható meg Böhmnél, aki „megállapítottan alkalmi bűntettesként jelentkezik.”37 Az ítélet ellen a védő és az ügyész is fellebbezett. Az ítélőtábla azonban már nem bizonyult ilyen engedékenynek a vádlottal szemben: a másodfokú ítélet szerint - hiába hozott Böhm ügyvédje újabb tanúkat, akik a közös strandolást bizonyították - a Calderoni-féle üzletben történt lopás ügyében is bűnösnek találták. Ezzel pedig rögtön „lopással üzletszerűen foglalkozó tolvajjá” válik Böhm, ami a fent említett törvény 36 BFL VII.5.C 8801/1929. Böhm Tibor büntetőügye. A Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék ítélete, 1929. október 9. 37 Uo. 38 BFL VII. 1.d 11676/1929. A Budapesti Királyi alapján szigorított dologházzal büntetendő. Az indoklás szerint „abból, hogy a vádlott néhány napon belül három, de még a kir. törvényszék ténymegállapítása szerint is két rendbeli lopást követett el előzetes el- tökélésre mutató tervszerűséggel, az esetek mindegyikében teljesen azonos közveszélyes módon, minden kínálkozó alkalom vagy szükség, sőt általában minden különösebb indok nélkül, - a királyi ítélőtábla megítélése szerint arra lehet és kell okszerű következtetést vonni, hogy a vádlott a terhére megállapított bűncselekményeket nem alkalmi elhatározásból, hanem állandó jövedelemszerzés végett, ismétlési célzattal köI »38 vette el... így tehát sokkal súlyosabb ítélet született másodfokon, legrövidebb három év szigorított dologházra, valamint tíz év hivatalvesztésre ítélik Böhmöt. Kevés vigaszt jelenthetett az elítéltnek, hogy az ítélőtábla kihagyta az ítéletből az okozott kár visszafizetésére vonatkozó részeket, mivel arról, hogy a „vádlottnak megfelelő vagyona, jövedelme vagy keresete van, a rendelkezésre álló adatok alapján kellőképp meg QQ nem győződött.” Egy intellektuális bűnöző jó útra tér (?) Cini a büntetés letöltése után megtörtnek látja „fiktív” nagybátyját. „Haja már őszült, amikor kijött; éppen nyár volt, Siófokon ta(télőtábla ítélete, 1930. január 11. 39 Uo. A jegyzőkönyvek szerint a magánhivatalnok és utazó Böhmnek havi 240 pengős fizetése volt. Vö. BFLVIU.d 11676/1929. A Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék ítélete, 1929. október 9.1. old. 289
